ÚJVIDÉK

ÚJVIDÉK

KULTÚRA ÉS VALLÁS
A türelmi rendelet, amely II. József német-római császár, magyar és cseh király egyik első fontos intézkedése volt lehetővé tette a jelentősebb létszámú letelepedett nemzeti közösségeknek, hogy vallási létesítményeket építsenek. Annak ellenére, hogy ebben az időben, a társégben már több régebbi város is létezett, Újvidék vált dél Magyarország szerb lakosságának nemzeti - szellemi központjává. A kultúra, amely az emberi gondolkodás és alkotótevékenység magasabb formája sorsfontosságú volt és szorosan összefonódott azzal a tevékenységgel, amelynek eredményeként megépítették a templomokat, vallási létesítményeket, kimunkálták az az első festőművészeti alkotásokat, oltárképeket, fafaragványokat és megkezdték a könyvek, kották nyomtatását.  
A szakrális épületek gazdagítják a város urbanisztikai és környezeti látképét. A neves festők, írók, építészek és iparművészek már a 18. század első felében megteremtették a kulturális környezet alapjait, amelyek manapság már a művészettörténet részét képezik. Ez a tevékenység folytatódott a 19. században is, a templomokban, valamint egyes művészek egyéni alkotóműhelyeiben. A tehetős polgárok családtagjaikat a legnevesebb európai egyetemekre küldték tanulni, továbbá "befogadták" a különböző tájakról érkező kiváló művészek, ami a megkezdett kulturális tevékenység folytonosságát biztosította.
A Szerb Matica 1864-ben történt áthelyezése kulturális szempontból rendkívül jelentős eseménynek számított Újvidéken. Ennek eredményeként a város kulturális központtá vált. Az ide telepített könyvtárból, amelynek alapját a Sava Tekelija Alapítvány gyűjteménye képezte, hozták létre a Szerb Matica Könyvtárát. A begyűjtött számos festményből és egyéb műtárgyból alakult meg a Vajdasági Múzeum, amelyből később kivált a Szerb Matica Képtára. A kultúra fejlődését az előkelő alapítványozók, meg a bácskai püspökök, is segítették. Az utazó színházi társulatok, különösen Joakim Vujić truppjának munkássága a 19. század elején, megteremtette a feltételeket a Szerb Népszínház létrehozására. Az alapítás dátuma: 1861. minek eredményeként ez a legrégibb színház a délszláv népek lakta területeken.

ÚJVIDÉK

VÁROSRENDEZÉS ÉS ÉPÍTÉSZET
Templomok
ADVENTISTA TEMPLOMOK
Újvidéken a két világháború között az adventista templom a Petar Zrinjski utca 13. szám alatt egy földszintes lakóépületben volt. Több alkalommal is felújították, mellette imaházat létesítettek. A későbbiekben az épülethez csatolták a 15. szám alatti házat is, amely a mai Petar Drapšin utca 15. szám alatti lakóházának felel meg. A templomot 1991. bezárták, majd 1993. megkezdték egy új három szintes épület felemelését. Ennek terveit az ismert szarajevói mérnök, prof. Dr. Janković Živorad készítette. A másik adventista egyházi épület az Avgust Cesarec utca 6. száma alatt található – egy földszintes lakóházban. Ott főleg magyar nyelven folyik az istentisztelet. A Temerini utca 28. számú felújított épületben viszont szerb nyelvű istentiszteleteket tartanak. Az említetteken kívül Kátyon, Cserögön és Begecsen vannak még adventista templom, vagy imaház.  
ZSIDÓ ZSINAGÓGA 
A zsinagóga, az egyházközösség és a volt zsidó iskola épületével együtt a Zsidó utca, 11-es száma alatt található. Az építkezési munkálatokat 1909. fejezték be. Az építmény a magyar szecesszió stílusjeleit viseli magán. A tervezés Lipót Baumhorn pesti építész nevéhez fűződik. A három épület harmonikus építészeti egységet alkot. A zsinagóga ajtaján, magasan, félkör alakban héber felirat létható, pontosabban az Ézsaiás próféta könyvének 56. fejezetéből származó hetedik vers: „… mert az én házam minden nép házának neveztetik…” A háború előtti képeslapok alapján megállapítható, hogy ez a szöveg logikusabb egységet alkotott, de a betűket mindkét oldalról egy bizonyos magasságig eltávolították. Ez valószínűleg az 1941-1944 közötti időszakban történt. Ma ebben a gyönyörű épületben zenei rendezvényeket tartanak, mivel a volt imaterem kiváló akusztikával rendelkezik. 
A SZLOVÁK EVANGÉLIKUS EGYHÁZ
Az első szlovák evangélikus vallású családok az 19. század elején telepedtek le Újvidéken. A templomuk építésének előkészítése hosszú ideig tartott. A huzavonát követően a városi hatóságok (Magisztrátus) az egyik piactér közelében kijelölték a leendő építkezés színhelyét ahol a későbbiekben megépült a vallási létesítmény. A templom építésének nagy becsben álló építésze Jozef Cocek volt, aki munkásságával jelentős helyet foglalt el a város építészeinek sorában.  Az épületet 1886-ban fejezték be. A templom stílusa eklektikus, klasszicista elemekkel. A templom kőkerítését 1901-ben építette Martin Sotić építész.
REFORMÁTUS – KÁLVINISTA EGYHÁZ
Az első református-kálvinista vallású családok az 18. század végén és a 19. század első két évtizedében telepedtek le Újvidéken. Azonnal felépítették templomukat, amely komolyan megsérült az 1849. történt tüzérségi támadásban. Ezt követően csak 1864-ben építettek új templomot. A mai Református templom a Šafarik utcában helyezkedik el, 1865-ben épült neogótikus stílusban, a híres újvidéki építész, Molnár György tervei alapján. A templomot Török Pál püspök szentelte fel. A belső tér tágas, és 650 hívőt képes befogadni. A templom hajójának keleti oldalán helyezkedik el a kórus, ott kapott helyet az orgona is.
GÖRÖGKATOLIKUS TEMPLOM
Az újvidéki görögkatolikus templom, amelyet főleg az itt élő ruszinok látogatnak a Svetozar Miletić és Jovan Subotić utca sarkán, egy szűk portán van. Klasszicista-barokk stílusban épült, Szent Péter és Szent Pál apostoloknak szentelték. Az építkezés 1822-ben fejeződött be. Mivel a telek igen szűkös, így a templomba szinte közvetlenül az utcáról lehet belépni. A táblaképekről feltételezik, hogy Arse Teodorović, vagy Ivan Ivanić munkái. A 1849. évi események idején, a tüzérségi támadás során szerencsére nem szenvedett kárt. Elkerülték az ágyúlövedékek, de az utánuk keletkezett tűzvész is. A fiatal osztrák császár, Ferenc József 1852. meglátogatta a templomot. Az utca szemközti oldalán található az 1820-ból származó plébániatemplom. Ennek tágas udvara van, sajnos a felújítások során jelentős mértékben elveszítette eredeti stílusjegyeit. A templom legismertebb papja a Žumberkben született költő, Jovan Hranilović volt.
AZ ALMÁSI TEMPLOM
Az összes ortodox templom közül az Almási templom a legnagyobb, amelyet 1797 és 1808 között építettek, a korai klasszicizmus stílusában. A három szent Hierarchnak szentelték, az egyházi ünnep dátuma pedig, február 12-ike. Akkoriban ez volt az újvidéki szerb munkások családi ünnepe is. A faszobrokat Aksentije Marković, az ikonosztázt és a falfestményeket pedig, Arsenije Teodorović készítette. Az oltár falfestményei ukrán festő, Andrej Šaltišta munkái. A templomot 1849. június 12-én a szabadságharcban találat érte. Ferenc József császár1852-ben tett látogatást a templomban, akit Platon Atanacković ismert bácskai püspök vezetett az oltárhoz, hogy ortodox szokás szerint, megcsókolja az evangéliumot. A templom udvarán található plébániatemplomot Danilo Kaćanski mérnök tervezte, és ott szolgált a legutolsó közismert görög pap, Pavle Nikolić Balta is.
AZ ÖRMÉNY TEMPLOM
A város központjában levő Örmény Apostoli Egyház templomát 1965-ben bontották le. Korábban hasonló sorsra jutott a kikötőnél felépített Szent Nepomuki templom, valamint a János templom is, amely a "Jánosi negyedben" volt, ahol ma a Társadalombiztosító épület áll. Az örmény templomot 1746-ban építették. Az örmények 1739-ben érkeztek a Péterváradi Sáncba Belgrádból, görögökkel, németekkel, cincárokkal és néhány albánnal együtt. Főleg pénzügyekkel foglalkoztak, bankokat létesítettek, és a katolikus vallás hatására a nyugati kultúrához vonzódtak. A templom Szent Péter és Szent Pál apostoloknak volt szentelve. Nem messze tőle helyezkedett el a Chenazi grófi család monumentális márvány sírja, amely a híres és befolyásos örmény családok egyike volt. A család nyomai a 19. század végén eltűntek. A templomot 1849-ben a szabadságharc idején találat érte, majd később Maria Trandafil Popović ismert adományozó felújítatta.
A MENYBEMENETEL TEMPLOMA
A Menybemenetel temploma a nevét viselő utcában látható, 1765 és 1774 között épült. Miután Mojsije Putnik bácskai ortodox püspök késznek nyilvánította megjegyezte, hogy jól megépített, minőségi anyagokból, égetett téglából, meszet és homokot tartalmazó kötőanyagból készült. Megemlítette a három fő mestert: a kőművest Bulfát, segédjét, Langot és a lakatos kovácsot Krsingert is. A templom barokk stílusban épült. Művészi kidolgozását, felszerelését, berendezését és egyéb jellegzetességeit tekintve a legjelentősebb vallási létesítmény volt az egész térségben.  A fafaragó és festészeti munkálatokat újvidéki mesterek végezték, elsőként Marko Gavrilović Arsenije és Aksentije Marković, továbbá Janko Holkozović és Vasa Ostojić. A falfestést Pop Joce Jovanović, a templom plébánosa fejezte be. Az egyházi ünnep napján, a templom udvarán és tágas kertjében népi mulatság zajlott, ahová az összes szántóvető eljött Újvidékről. A templom körül az elhunyt adományozók sírjai voltak a fal mentén, a templom alapjánál pedig kiemelkedő újvidéki polgárokat, vagy nemeseket temettek. Erről tanúskodik a császári királyi kapitány, Jovan Janković de Brinje családi címere, amelyet 1843-ban nővére, a bárónő Eufémia Jović kezdeményezésére helyeztek el.
A SZENT MIKLÓS TEMPLOM
A legrégebbi ortodox templom Újvidéken, amelyről már az 1730-ból származó írásos emlékek is beszámolnak. A templom a görög származású Bogdanov család anyagi támogatásával épült. A templom tulajdonjogáért sokáig küzdöttek a betelepült görögök és az őslakos szerbek. Vasárnaponként felváltva tartották az istentiszteletet mindkét nyelven. Az utolsó görög pap, aki itt az előző évszázad végén görög nyelven misézett, Pavle Balta volt. A templom az 1849. június 12-i újvidéki tüzérségi támadásban megsérült, és elveszítette eredeti belső díszítését. A későbbiekben felújították és ide temették a híres szerb adományozót, Mária Trandafilt férjével, Jovan Balta-val együtt. A táblaképeket Pavle Simić készítette, amelyen a német nazarénus festészet hatása figyelhető meg. A falfestmények Dimitrije Petrović Kerefeki, Nikola Dimšić és Živko Petrović keze munkáját dicsérik. A külső kis körtemplom kupolája orosz mintára készült. A falra rögzített sírkövön, a régi írásos emlékek között először jelenik meg az "Újvidék" felirat. A templomnak három keresztje van.
A TEKIAI TEMPLOM
Egy ismert nagy múltú keresztény ökumenikus Mária kegyhely, ahol augusztus 5-én, Havas boldogasszony ünnepének előestéjén, istentiszteletet és körmenetet tartanak, amelyen az ortodoxok, a protestánsok és a katolikus hívők gyűlnek össze, emlékezvén a törökök felett 1716-ban aratott közös győzelemre. A középkorban ezen a helyen egy kis templom állt torony nélkül, amelyet a törökök leromboltak, amikor a 16. században elfoglalták ezt a vidéket. Helyére építettek egy fából készült mecsetet minarettel és két dervis szálláshelyéül szolgáló épülettel - amit arab nyelven "tekiának", azaz pihenőhelynek neveztek. A törökök kiűzése után, 1687-ben, a péterváradi ferencesek katolikus templommá alakították a mecsetet. A 18. század közepén bővítették: fából készült torony került az előcsarnok fölé, és három oltár a belső térbe. A jelenlegi templom 1881-ben épült fel gótikus stílusban, két tornya van. Az építkezést Ilija Okruzić Sremac apát és Štrosmajer püspök engedélyeztette a terveket pedig, Hermann Bole zágrábi építész készítette. Minden új volt, és az oltárok három keresztény változatban készültek: katolikus, ortodox és protestáns jegyekkel. A hátsó kupolán kereszt és félhold áll, jelezvén, hogy ez a templom a keresztény és a muszlim hívők számára is nyitott. A vallási létesítmény fundamentumában temették el eszmei szerzőjét, Ilija Okruzić Sremac-ot, aki Karlócáról származott. Egyébként, Branко Radičević, a szerb költő iskolatársa, és számos szerb meg montenegrói kitüntetés birtokosa volt. A dévavári püspök neki adományozta a szent Dimitriusz székesegyházi apátság védőszentje nevet viselő titulust. A templomot 1976-ban ismét restaurálták, a munkálatokat Antun Drk építész végezte. A templom színes üvegablakait a zombori Milan Stanišić cég készítette.
A MÁRIA NEVE TEMPLOM
Az első római katolikus templom Újvidéken a 18. század első évtizedeiben egyszerű, ideiglenes épület volt, amelyet 1742-ben lebontottak. Ugyanazon a helyen új templomot építettek. Miután 1739-ben Belgrád a törökök kezére került, sok gazdag katolikus telepedett le Újvidéken, akik sikeresen üzleteltek, így hamarosan képesek voltak anyagilag támogatni a templom építését. A templomot Patacsics Gábor érsek szentelte fel 1742-ben.
Az 1849. június 12-i történt tüzérségi támadás következtében a templom leégett, és a tornya is összedőlt. A későbbi helyreállítás alkalmával az eredeti torony nem került teljes mértékben felújításra. Az újvidéki katolikusoknak nem tetszett a templom kinézete, ezért a városi közgyűlés kezdeményezte, hogy építsenek egy olyan templomot, amely méltó Újvidék szabad királyi városához. 1891-ben hoztak döntést arról, hogy a régi templomot lebontják, és ugyanazon a helyen új templomot építenek. Az új templom terveit 1892-ben a legismertebb újvidéki építészmérnök Molnár György készítette el. Munkájáért nem kért semmilyen fizetséget, ezzel kívánta támogatni az egyházat és a várost. Ugyanebben az évben lebontották a régi templomot, és a következő évben, 1893 novemberére, az építkezési vállalkozók, Guszek István és Karl Lerer, Molnár főtervező irányításával, befejezték az építési munkákat. 1894 októberében aranyozott keresztet emeltek a toronyra, amely 72 méter magas. A templom 52 méter hosszú, 25 méter széles, a tető magassága 22 méter. Az épület északkelet-délnyugat irányban helyezkedik el. A templom belsőterébe egy masszív kétszárnyú portálon lehet belépni, fölötte egy domborműves címer látható a "Crux amoris" (A szeretet keresztje) felirattal.
A templomban négy oltár van. A főoltár az apszisban kapott helyet, ahol egy nagy Madonna képet helyeztek el, de ott vannak a magyar királyok és szentek, vagyis István (Szent István) és László (Szent László) is. A fa domborművön Isten Atyjának ábrázolása található, alatta az evangélisták képei és bibliai motívumok. Az apszistól balra van az Úr feltámadásának oltára Szent Péter és Szent Pál fából készült szobraival. A harmadik oltárt Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének szentelték. Ott láthatók Szent Imre és Szent Erzsébet faszobrai, valamint a Szent Család képe is. A negyedik oltár a karzat alatt helyezkedik el, és Krisztus sírját ábrázolja, négy angyal alakjával. Az oltárszobrok festmények kőimitációval (márványmintázással) készültek. A karzat alatt egy sekély fülkében áll Molnár György építész mellszobra. Molnár Budapestről, Temesvárról, Szabadkáról és Tirolból származó mesterekkel és iparművészekkel dolgozott, de sok újvidéki szakembert is alkalmazott. Közéjük tartozott: a kőműves Karl Lerer, a kőfaragó Johann Schoman, az asztalos Matthias Drach és Philipp Jaus, a szobrász Gustav Freyhtner, a lakatos Leopold Bernold, az üvegszobrász Wurst Lajos, a kőművesek Gusek István és Karl Beck, a festők Franz Stein és Ilijas Vincens, a tetőfedő Kleincheck József, a bronzöntő Emerik Dicgen, a villanyszerelő Franz Wicz és mások. Az orgonát a Schlesiából származó Gerb Riger Jägerdorf, a művészi faragásokat pedig a tiroli Ferdinand Stufleser készítette.
A SZENT GYÖRGY SZÉKESEGYHÁZ
A Székesegyház valószínűleg 1734-ben épült kőből és téglából. A templom külseje nem maradt fen teljes eredeti állapotában. Miután 1849 júniusában, a szabadságharc idején, súlyosan megsérült, 1851 és 1853 között újjáépítették. Gustav Scheibe, pesti építész tervei alapján új torony épült, és két új ablakot nyitottak a templom hajóján. Az idők folyamán a templom állapota leromlott. 1902-ben újabb felújítás történt, Harmincs Mihály budapesti építész és vállalkozó tervei szerint. Az új magas toronyba harangok kerültek, amelyeket Budapesten öntöttek. A templom belsőtere új bútorzatot kapott, a falképeket Stevan Aleksić festette.  Az új ikonosztáz faragott fa szerkezetét a „Retey és Benadek” műhely gyártotta Budapesten, míg a festette ikonokat a híres szerb művész, Paja Jovanović készítette bécsi műtermében.

Legrégebbi emlékmű
Újvidék legrégebbi nyilvános emlékművének számít az a Vörös márványból készült ortodox kereszt, amely a Székesegyház Szent György templomának udvarán tekinthető meg. Stílusjegyeit illetően a XVI. Lajos kori klasszicista szobrászat osztrák változata, amely a XVIII. század második feléből származik. Eredetileg a Magazinska és Lebarska sétányok, a Zmaj Jovina és a Miletićeva utca sarkán állt, a régi Sava Vuković kútnál, amely egy nagyon dekoratív kút volt a korabeli piacon. Ezt a keresztet 1867-ben Mária Trandafil adományozta, és később helyezték a Püspöki Palota elé. Amikor 1910-ben, villamos sínpárt fektettek le az utcában, ismét megváltoztatták a műemlék helyét. Ezer kilencszáz ötvenhét óta van a Székesegyház udvarában.
Parkok és fürdők
Strand
A legszebb dunai fürdőhely az újvidéki strand hivatalosan 1911-ben nyitotta meg kapuit, bár a város lakói ezt a helyet régóta fürdésre használták. A 19. század végén a Shtenglova dunai fürdők, az úgynevezett "schwimschule"-k, vagyis úszóiskolák igen népszerűek voltak. A Dunán hordókra szerelt tutajokat létesítettek, amelyeket a parti fákhoz erősítettek. Az akkori fürdőruhák, csöppet sem hasonlítottak a maiakhoz. A fürdőzők testét nem feddték fel, inkább takarták.  Érdekesség, hogy a belépőjeggyel fürdőruhát is járt, amelynek meg kellett felelnie a szigorú szabályoknak. Már ekkor a Strandnak volt szervezett őrszolgálata és mentőszolgálata, de úszó oktatókat is alkalmaztak. Az ebből az időből származó feljegyzések szerint több úgynevezett „vad strand” is volt a Duna mindkét partján. Ezeken azok a polgárok fürdődtek, akiknek a Strand messze volt, vagy nem volt pénzük a belépőre. A későbbiek során, vagyis 1913-ban három sorban fából készült kabinokat, jegypénztárat, biciklimegőrzőt, zuhanyzókat, étteremet, csúszdát, ugródeszkát és csónakbérlő helyet építettek. A Strand, gondosan ápolt zöld területeivel, rendszerezett sűrű fasoraival, kényelmet és a világszintű eleganciát biztosított.
A múlt század húszas éveinek elején, a Strandon már jelentős változások történtek. Nem volt többé külön a férfi és a női fürdőrész, a merészebb női fürdőruhákba öltözött hölgyek láttán pedig elhangzott számos hangos férfi sóhaj. Kávézók, sportpályák, hinták meg élő zene szórakoztatta a látogatókat. 
Az 1950-es években leégett a központi téren levő nagy fa étterem. Miloš Crnjanski, ismert szerb irodalmár is szívesen tért vissza a Strandra újvidéki látogatásai során, és a Dunai város legnagyobb nevezetességeként említette.
Hosszú éveken át a Vasút utcából induló „Trčika” nevű villamos járt a Strandra, amelynek egy mozdonya és három kocsija volt. A strandra hajóval és fiákerrel is el lehetett jutni.
A Strandolók kedvenc szórakozása mindig is a sport volt. Az I. világháború után az újvidéki városi strandon a tornászokat a Cserkész Egyesület tagjai edzették, a II. világháború után pedig a DTV Partizan tagjai. A Strand híressé vált a picigin, a kapd el a macskát, a berugas, a kurendol és a fejteniszről is, ami Újvidéki találmány.
A polgárok kérésére a strand 2008 óta nem zárja be kapuit a hivatalos strandidény befejeztével sem. Ma két kosárlabdapálya, három röplabdapálya, egy minigolf pálya, mászófal, valamint gyermekjátszóterek áll a látogatók rendelkezésére. A strandon való tartózkodást több mint 400 fa, jellemzően őshonos fajták, virágágyások, díszcserjék és gondozott pázsitok teszik kellemesebbé. A vízi és strandbiztonságot jól képzett mentő és rendészeti szolgálat szavatolja, de a rendőrségi járőrök sem kerülik el a neves szórakozóhelyet. Május 1-e és szeptember 30-ika között, a strandidény alatt számos kulturális meg sportprogram kerül megrendezésre, amelyek a legigényesebb ízlést is kielégítik. Négy éve a strand közelében, a Szabadság hídnál, homok röplabda VIP Challenger tornát rendeznek. Idén az újvidéki strand volt a házigazdája az Európa-bajnokságnak. Egyébként erről a sportról Újvidék világszerte ismert. Az „Exit” fesztivál ideje alatt hagyományosan nappali bulikat tartanak a városi strandon. A „Vojvodina Feszt” és a „Zov ravnice” fesztiválok bemutatják a Vajdaság és a régió zenei, táncos, folklór, borászati továbbá gasztronómiai jellegzetességeit. Emellett hagyományos fejelő és kosárlabda tornák, továbbá számos koncert és gyermekprogram várja a látogatókat. Minden évben, immár 56. alkalommal, a Duna Regatta - a világ leghosszabb vízi túrájának - résztvevői is ellátogatnak a strandra.
Mivel a Strand kapuin keresztül a fürdőidény alatt több százezer ember halad át, az újvidéki strand számos hazai és nemzetközi márkanévjegy promóciós központjává vált. A Városi Kertészet Közvállalatnak köszönhetően, amely gondot visel a strandról, a létesítmény folyamatosan újul, vagyis új szolgáltatásokkal gazdagodik. Ennek ellenére a strand megőrizte régi varázsát, amelyet reméljük, a jövő generációi is megismerhetnek.
A Limáni park
A Limán 3 lakónegyed területén, 12,9 hektáron helyezkedik el a város legnagyobb parkja.
A park a lakónegyed építésével jött létre. A kijelölt területen nyárfákat és fűzfákat telepítettek, később pedig hárs, nyír, tölgy, cédrus, boróka és díszcserjék ültetésével gazdagították a területet.
A parknak gondozott pázsitja van, területén egy ivóvízforrás is a látogatók rendelkezésére áll.
A park a Limán lakónegyed polgárainak, különösen a kutyatulajdonosoknak, a kedvelt sétahelye.

Park a Vasútállomásnál
A park területe a vasúti töltés és a Jaša Tomić sugárút között helyezkedik el.
Jó minőségű rendezett füves területekkel, számos fával, valamint egy gyermekjátszótérrel rendelkezik.
A Kamenicai (Kamanci) park
A Kamenicai park a Marcibanyi de Puhó család palotája körül terül el, amelyet 1797–1811 között építettek, majd 1834–1836 között felújítottak és bővítettek, ekkor alakították ki a parkot körülbelül 28 hektáros területen. A park vegyes tájépítészeti stílust képvisel, a palota körül egy kisméretű klasszikus kialakítású parterrel rendelkezik, e körül pedig magas fák, főleg őshonos fafajok egyedei állnak. A teret tágas pázsitok gazdagítják. A park lejtős területen fekszik, és minden eleme a terep formájához igazodik.
A tervezői koncepciónak megfelelően, a fák és bozótok gazdagsága meg az eredeti tájépítészeti elemek megmaradt részei teszik a parkot egyedivé, és képviselik annak alapvető értékét.
A Kamenicai park fekvése révén különösen vonzó kirándulóhelye az újvidékéi polgároknak.  Emellett fontos szerepe van a székvárosi zöldterületek rendszerében is. Ennek a tájépítészeti - kertészeti létesítménynek különleges értéke maga a hely ahol van, hiszen közvetlenül a Duna folyó mellett terül el. Ennek köszönhetően számos fejlesztési lehetőséget kínál, amelyek a látogatottság növelésére szolgálnak. Mivel egy történelmi jelentőségű parkról van szó oktatási – nevelési, de ugyanakkor egészségvédelmi, esztétikai, ökológiai és egyéb célok megvalósítására is alkalmas.
A Kamenicai parkot 2008. december 26-án a Városi Képviselőtestület vonatkozó határozatának értelmében 3 kategóriába sorolt JELENTŐS TERMÉSZETI ÉRTÉKNEK minősítették és gondozását a Városi Kertészeti Közvállalatra bízták. 
Futaki park
A Futaki park a XX. század első évtizedében jött létre azután, hogy felépítették a Gyógyfürdőt. Az egészségügyi intézményt övező parknak különleges jelentősége volt. A létesítmény eredeti ötlettervét Armin Petz, ismert magyar tájépítész készített el. Ezt a projektet nem valósították meg, de a végső kivitelezésben felismerhetők egyes elemei.
A park részleges rekonstrukcióját 1964-ben végezték el, a Futaki park felújítási tervének alapján (1962), amelyet Rastislav Đorđević készített. Az alaposan megtervezett ösvények, sétányok, pihenőhelyek, gazdag virágágyások és fák meg a bokrok a projekt magas szintű megvalósítását tanúsítják.
A parkot a növényzet nagyon gazdag állománya jellemzi, több mint 100 faj, változat és dísznövényforma található itt, számos egzotikus és őshonos fajtával együtt.
A park délnyugati részén szabálytalan alakú sekély tó csillog a napfényben, amely atmoszférikus és földalatti forrásokból táplálkozik. A park területén több geotermális forrás is található. Egyébként a park területén eddig összesen hét kutat fúrtak.
A Futaki parkban másodfokú természetvédelmi rendszer van érvényben, karbantartásával a Városi kertészetet bízták meg. 
A Duna park
A legszebb újvidéki parkban, amely a város közepén helyezkedik el, több mint 250 növényfajjal találkozhat a látogató. Területe 33.695 négyzetméter. A park a Köztársasági Természetvédelmi Intézet védelem alatt áll.
A Duna park területének rendezése 1895-ben kezdődött a nagyréten, ahol addig minden évben kirakodó vásárokat tartottak. Ezért ezt a rétet, ahol ma a park van, vásártérnek hívták.
Először a régi Bírósági Palota előtti területet rendezték: füvet, fákat ültettek és földutakat alakítottak ki. Ezt a területet 1912-től kezdve egy szobor, a „Nimfák” díszítette, amely Đorđe Jovanović újvidéki szobrász munkája. A parkban található még Đura Jakšić szobra, amelyet Jovan Soldatović készített, a Szent Szerhij Radonyezski szobra (a Szerb–Orosz Baráti Társaság ajándéka), Branko Radičević mellszobra (Ivanka Acin munkája). Nem is olyan régen, 1992-ben felállították Miroslav Antić mellszobrát is, amelyet Pavle Radovanović kiemelkedő szobrászművész készített.
A park központi részén egy tó van, közepén egy kis szigettel. A tavat időnként halasítják, 1978-ban teljesen felújították, ekkor telepítettek ide egy pár hattyút és néhány kacsát.
A Dunai parkot számos ritka fafajta díszíti, egyebek között: mogyoró, platán, nyír, ezüst hárs, vadgesztenye, nyár, fenyő, ciprus, tujafenyő. A parkban található egy nagyon szép és ritka piramisszerű tölgyfa is, amelyet védettnek nyilvánítottak. A parkot számos cserjefaj is díszíti: törpeberkenye, borbolya, japánbirs, vörös kerti madárberkenye, boróka...
Mindenesetre a Dunai park több mint egy évszázada ellenáll az időjárás viszontagságainak, és igazi oázisa a nyugalomnak - Újvidék városának központjában. A park a székváros egyik látványossága, ott szerepel minden Újvidéken készült képeslapon.
BERUHÁZÁSOK
Nagyberuházások
A PIROSI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ FELÉPÍTÉSÉNEK 2. SZAKASZA
A Városi Építészeti Telekrendezési és Beruházási Igazgatóság ütemesen folytatja a közműprojektek kivitelezését. Jelenleg egy szennyvízgyűjtőn munkálkodnak, minek eredményeként megoldható lesz Piros egyik kiemelt problémája a magas koncentrációval rendelkező szennyvizek kezelése (az építkezés 2. szakasza). Miután elkészül a létesítmény alkalmas lesz fogadni a kiszácsi csatornahálózatból érkező szennyvizeket is, vagyis működőképessé teszi a kiszácsi szennyvízelvezető csatornahálózatot.
A kiválasztott kivitelezővel a szerződést 2023.06.16-án kötötték meg, és 2023.07.24-én vezették be a munkálatokba.
A leszerződött munkák értéke 146.423.520,14 dinár.
A munkálatok befejezésének szerződéses határideje 360 naptári nap.
A szennyvíztisztító telep építése rendkívül fontos, mivel nem csak a pirosiak szennyvízkezelési problémáját oldja meg, hanem, a létesítmény befejeztével lehetővé válik a szennyvízhálózat üzemeltetését a szomszédos Kisács településen is. Időközben befejeződtek a kapcsolódó csővezeték munkálatai, amelyeknek hossza 5800 méter, és lehetővé teszik, hogy a Kiszács település összes szennyvize a pirosi szennyvíztisztító telepre jusson.
Miután a pirosi telepet üzemképessé teszik megteremtődnek a feltételek arra, hogy a lakosság jobb, tisztább és természetbarát környezetben éljen. Ez összhangban van azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeknek célja, hogy Újvidék városa növelje a környező települések közműszolgáltatásainak minőségét. Ennek a létesítménynek az üzemeltetésével növekszik Piros lakóinak ökológiai életminősége.
ÚJVIDÉK – PIROS – IRMOVO – KISZÁCS – CSENEJ KERÉKPÁRÚT MEGÉPÍTÉSÉNEK 1. SZAKASZA, VAGYIS AZ ÚJVIDÉK – DTD CSATORNAHÍD – IRMOVO FELÉ VEZETŐ RÉSZÉNEK KIVITELEZÉSE
 
Kétezer huszonhárom május 19-én elkezdődött meg az Újvidék – Piros – Irmovo – Kiszács – Csenej kerékpárút építésének első szakasza, amely az Újvidék – DTD csatornahíd Irmovo felé vezető 9,6 km hosszúságú út munkálatait tartalmazza
A projekt értéke 213.627.987,46 dinár, a munkálatok tervezett befejezésének dátuma 2024 márciusának közepe.
Ez a beruházás Újvidék városának tekintetében rendkívül jelentős, mivel az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpáros útvonal elkerülő szakaszát képezi. A projekt befejeztével Újvidék egy, összesen 20,2 km hosszúságú kerékpárúttal rendelkezik majd, amely a várost Csenejel köti össze.
Az EuroVelo egy kerékpárút hálózat, amely 15 hosszú távú útvonalból áll, és összeköti az egész európai kontinenst. Az Újvidék és Petrőc közötti szakasz a Nemzeti Kerékpáros Útvonal részét képezi, amely egyben az EuroVelo 6 elkerülő szakasza is. Az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal Franciaországból indul, és Romániában, a Fekete-tenger partján ér véget. A teljes hossza körülbelül 3700 km. Szerbiában az EuroVelo 6 nyomvonala követi a Duna menti szakaszt, ezért „Dunai kerékpáros útvonal” néven vált ismerté.
Az Újvidék városának területén levő kerékpárutak, amelyek az EuroVelo 6 elkerülő útvonalai is egyben, lehetőséget biztosít a külföldi kerékpáros turistáknak arra, hogy a külvárosi településeken is számos idegenforgalmi látványosságot tekintsenek meg. A kerékpáros turizmus népszerűsítésével és a fejlődés feltételeinek megteremtésével, valamint a gyorsabb és egyszerűbb közlekedés ösztönzésével, a sport és ökoturizmus fejlődésével növekszik az idegenforgalom vonzereje és versenyképessége, de újabb lendületet kap a régió egyetemes gazdasági fejelődése is.
KÍSÉRŐ INFRASTRUKTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEKKEL ELLÁTOTT KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAS TERÜLETEK MEGÉPÍTÉSE AZ ÚJVIDÉKI JUGOVIĆEVÓ LAKÓTELEP E ÉS F BLOKKJÁBAN – A MUNKÁLATOK 2. SZAKASZA
Az a nemzeti jelentőségű projekt, amelynek keretein belül a biztonsági erők tagjainak lakásokat építenek, Újvidéken új lendületet vett. A Jugovićevo lakótelepen 12 lakóépület épült, összesen 1972 lakásrésszel (548 az I. A szakaszban és 1424 az I.B szakaszban). Az építkezést a Szerb Köztársaság pénzelte, míg Újvidék városa a szükséges infrastruktúra hiányzó részének kiépítését finanszírozta - egészen a lakókomplexum határáig.
A Városi Telekrendezési Építészeti és Beruházási Igazgatóság jelenleg a kísérő létesítményekkel ellátott közlekedésre alkalmas területek megépítését végzi az újvidéki Jugovićevo lakótelep E és F blokkjánál.
Ez a beruházás az úttestek, parkolók, gyalogos területek és közvilágítás kiépítését foglalja magában, amely lehetővé teszik, hogy az ott lakók jobban és kényelmesebben éljenek majd.
Az előző szakaszban ezen a területen megépítették a szennyvíz- és az ivóvízhálózatot, elkészült a közvilágítás és a közutak. A lakóépületek építésének befejezésével – a szóban forgó területen - lehetőség nyílt a közterületek további rendezésére is.
A ki és bevezető úton 484 méter hosszóságban kiépített gyalogos járdán kívül kiemelkedő jelentősége van a 71 parkolóhelynek is, amelyet négy oszlopra szerelt reflektorokkal világítottak meg.
A beruházási munkálatok értéke (adóval együtt) 52.443.495,72 dinár, befejezése az év októberében várható.
A FUTAKI SPORTKÖZPONT TERVDOKUMENTÁCIÓJÁNAK KIMUNKÁLÁSA ÉS A KIVÉTELEZÉS
A futaki sportkomplexum építésének keretében a következők épülnek: egy zárt uszoda, amely olimpiai méretű medencét, két gyermekmedencét, ezek közül az egyik "fröcskölő" medencét tartalmaz, nyitott sportpályákat (két kosárlabdapálya, két röplabdapálya és két teniszpálya), gyermekjátszótereket és szabadtéri edzőtereket tartalmaz, valamint a létesítmény működéséhez szükséges kiegészítő infrastruktúra létesítményeit (víz- és szennyvízhálózat, közlekedési felületek, gyalogos járdák, parkolók személygépkocsiknak és buszoknak, közvilágítás, transzformátorállomás stb.).
A munkálatok a tervezett ütemezés szerint folynak, a befejezés várható időpontja a - szerződés szerint - 2023. november 28.
A munkálatok leszerződött értéke: 1,75 milliárd dinár.
AZ ÚJVIDÉK – BEGECS KERÉKPÁRÚT MEGÉPÍTÉSE AZ ÚJVIDÉKI SIMA MATAVULJ UTCÁTÓL A FUTAKI DUNA UTCÁIG
Az Újvidék – Begecs kerékpárút annak a három korridornak a része, amely Szerbián keresztül halad. Ezek az EuroVelo 6-os korridor, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig – az Európai Kerékpáros Szövetség projektje, amely 14 nemzetközi kerékpáros korridort fejleszt egy olyan hálózattá, amely lefedi az egész európai kontinenset.
Az elmúlt időszakban befejeződött az Újvidék – Begecs kerékpárút építésének első két szakasza, a munkálatok kivitelezése az alábbiak szerint történt:
Az Újvidék – Begecs út 1. szakasza (hossza = 1.727 m): A munkálatok értéke körülbelül 24,5 millió dinár.
Az Újvidék – Begecs út 2. szakasza (hossza = 4.548 m): A munkálatok értéke körülbelül 71,8 millió dinár.
Az Újvidék – Begecs út 3. szakaszának építése, az újvidéki Simo Matavulj utcától a Futaki Duna utcáig, 2022 októberében megkezdődött meg. A létesítmény hossza: 10.573 m, a munkálatok értéke pedig, 170,6 millió dinár. A munkálatok költségének fedezésében a Vajdasági Nagyberuházási Alap 85 millió dinárral vett részt. 
A szerződés tárgya az újvidéki Simo Matavulj utcától a futaki a Dunai utcáig terjedő, összesen 10,5 km hosszú kerékpárút megépítése.
A fent leírt munkálatok 2023. június 30-án fejeződtek be. 

NYILVÁNOS PARKOLÓK
Újvidék Városa (a Koncesszióadó) és a „Nyilvános parkolók” Kft. Újvidék (a Koncesszióvevő) 2020. szeptember 4-én aláírták a koncessziós szerződést négy Újvidéken megvalósuló nyilvános parkolóház építésére. Ebből 3 földalatti parkoló: a Modena utcai, a Báni palotánál levő és a Köztársaság téren elhelyezkedő, valamint 1 felszíni parkoló a Šafarik utcában.
A szerződés alapján a Koncesszióvevő összesen 43 évi használatra kapott jogot, ebből 3 évet a tervezésre és az építésre, továbbá 40 évet a nyilvános parkolóházak üzemeltetésére fordíthat. A határidő a létesítmények átadásának dátumától számítódik.
Modena utcai földalatti parkolóház
A Modena utcai parkolóház munkálatai 2022.06.14. kezdődtek meg. A létesítmény 9.575 m2 területtel rendelkezik. Három szinten összesen 267 parkolóhely áll majd rendelkezésre. Az első szinten: 88 hely, a második szinten: 87 hely a harmadik szinten pedig: 92 hely. A parkolóhelyek közül 14-et a rokkantak vehetnek igénybe, 8 helyen pedig, lehetőség van az elektromos járművek feltöltésére.
A munkálatok befejezésének tervezett határideje 2024.02.28.
A Báni palotánál levő parkolóház
A Báni palotánál levő parkolóház kiépítése 2022.06.14. kezdődött meg. A létesítmény területe 6.280 m², amelyen 167 parkolóhelyet biztosítanak két földalatti szinten: az 1. szinten 79 parkolóhely, a 2. szinten 88 parkolóhely áll rendelkezésre. A parkolóhelyek közül 9 a mozgáskorlátozottaknak, 8 pedig az elektromos járművek számára van fenntartva.
A munkálatok befejezésének tervezett határideje 2023. december 25.

Miután felépítették a parkolókat Újvidék Városa a Žarka Zrenjanina, a Vladike Platona és a Jaovana Đorđevića utcák sarkán elvégzi a kültéri rendezési munkálatokat, amelyre a 2023. évi Építészeti Földterület Rendezési Program keretében 250 millió dináros összeget különítettek el. A pénz két részre osztva (2023-ban 150 millió dinár, 2024-ben 100 millió dinár) kerül felhasználásra.
Jelenleg a Žarko Zrenjanina, a Vladika Platona és Jovan Đorđevića utcák sarkán levő terület rendezésének műszaki dokumentációját készítik, amelynek értéke 8.484.000,00 dinár.
Šafarikova – Uspenska utcai Nyilvános Parkolóház
Figyelembe véve az ingatlanok kisajátításának összetettségét és a földhasználati jogok adminisztratív átruházásának folyamatát, valamint a számos előzetes kérdést, amelyeket meg kell válaszolni, a koncessziós szerződés 2022. augusztus 25-i II. mellékletében a vagyonjogi kérdések rendezésére vonatkozó határidőt 2024. szeptember 4-ig meghosszabbították.
Amikor technikailag és technológiailag lehetséges lesz, a koncessziós felhasználásra jogosult köteles legalább 350 parkolóhelyet tervezni, a megengedett eltérés -10%.
Köztársaság téri nyilvános parkolóház – Földalatti
A Koncesszióvevő kötelezettséget vállalt, hogy legalább 400 parkolóhelyet tervezzen, a megengedett eltérés -10%, amennyiben ez technikailag és technológiailag ez kivitelezhető.
AZ EUERÓPA SUGÁRÚT FOLYTATÁSÁBAN LEVŐ DUNAI HÍD, ÚJVIDÉKI KERÜLŐÚT
A Szerb Köztársaság kormánya 2020. május 21-én keltezett záradékában az Újvidéket elkerülő út és a hozzá tartozó híd, valamint az összes bekötőút Projektjét a Szerb Köztársaság kiemelt közlekedési infrastruktúra fejlesztési Projektjeként ismerte fel. A Dunán átívelő új híd az Európa sugárutat a folyó jobb partján levő II A-119 állami úttal köti majd össze. 
A munkálatok 2022-ben kezdődtek, a Projekt értéke 175,5 millió euró.
A híd nyomvonala és a csatlakozó felhajtók az Európa sugárúton kezdődnek, majd az irány a meglévő Európa sugárút és a Pál pátriárka sugárút körforgalmán, valamint a Heroj Pinki utca kereszteződésénél a jövőben felépülő körforgalmon vezet át. Ezután a tervezett nyomtáv az 1300 Káplár utca körforgalmánál levő kereszteződésbe torkollik, majd átível a védelmi gát felett és ott éri el a Horgászszigetre tervezett újabb körforgalmi kereszteződést. A felhajtó utak összes hossza 1.760 m.
A Duna mellékágát követően kezdődik a fő hídszerkezet, melynek hossza 640 m, és a Kamenicai oldalon fejeződik be, ahol csatlakozik az II A rendű állami úthoz, a 119-es számú úthoz és a Karađorđe utca körforgalmához.
A fő hídszerkezet keresztmetszeti profilja két forgalmi sávval rendelkező kétsávos útpálya, mindkét oldalon gyalogos- és kerékpárutakkal.
A híd összes hossza, beleértve a csatlakozó felhajtókat is, 2,4 km.
A híd nagy hatással lesz a forgalom tehermentesítésére, mert a szerémségi oldalon kapcsolatot teremt a tarcali folyosóval, valamint az Európa sugárúton keresztül az E-75 autópályával, amely a nemzetközi jelentőségű közúti korridor része. Ez a híd, figyelembe véve megépítésének helyét, valamint a tervezett útkapcsolati rendszerét, jelentős mértékben tehermentesíti majd Újvidék városának forgalmát. 
ÉSZAK 4 IPARI ÖVEZET
Az Észak IV. a legnagyobb ipari övezet a városban. Újvidék északkeleti peremén helyezkedik el, a Shanghaj, a Kisbelgrád, a Mišin tanya és a Nagyrét városrészek közelében, területe 896,53 hektár.
Az Észak IV. ipari övezetben a Lear Corporation d.o.o. autóalkatrészek és kiegészítők gyártására nyitott gyárat; a Barry Callebaut csokoládégyárat hozott létre, amely Délkelet-Európa növekvő piacának regionális ellátó központja lesz; a BMTS Technology autós turbófeltöltők gyártására indított üzemet; a japán Nidec cég fejlesztési központot és villanymotorokat gyártó üzemet épít elektromos járművek számára. A Continental Automotive Serbia szintén jelen van ezen a területen, egy gyártócsarnokban, amelyet a CTP fejlesztett ki.
Újvidék városa eddig több mint 4,2 milliárd dinárt költött az Észak IV. ipari övezetben közműfejlesztésre.
A 2022. évben Újvidék városa az Észak IV. ipari övezetbe befejezte a közlekedési és a hozzá tartozó infrastruktúra első szakaszának építését. A beruházás értéke 201,4 millió dinár volt.
Jelenleg készül a közlekedési és a hozzá tartozó infrastruktúra műszaki dokumentációja az Észak IV. ipari övezet azon részére vonatkozólag, amely a közmű folyosójától északra terül el – a beruházás rétéke 9 millió dinár.
SZÍNHÁZTÉR
Újvidék városa 2021-ben elvégezte a városközpont egy részének felújítási munkálatait, vagyis a munkálatok első szakaszát, amely magában foglalta a Színházteret, az Uspenska utcát és a Szerb Nemzeti Színház, valamint az „Apollo” bevásárlóközpont közötti átjáró egy részét. A munkálatok összértéke 396,5 millió dinár volt.
Ez alkalommal a földszinti részt és a növényzetet újították meg, továbbá a teljes földalatti közműrendszert, a közvilágítást, az utcabútorokat, de dekoratív világítótesteket is felszereltek. 
A Színházteret, amely elsősorban gyalogosoknak kialakított parkosított terület, három diszkrét árnyalatú gránit lapokkal fedték be. Az Uspenska utca felé egy hangulatos egység található sekély víztükörrel, szökőkutakkal, ülőhelyekkel és dekoratív bokrokkal díszített virágládákkal.
A tér különleges jellegét a „Memória szalag” adja mag, hiszen emléket állít a hajdani kis Zsidó utcának, amely a múlt század 70-es éveiben itt állt. A szalag corten acélból készült, 40 cm széles és összesen körülbelül 160 méter hosszú, a Mihajlo Pupin sugárút felé emelkedve információs oszlop formájában fejeződik be.
A Szerb Nemzeti Színház és az „Apollo” központ közötti területen maradandó elemként megőriztek egy platánfát, amely körül utcabútorokkal berendezett parkosított területet alakítottak ki.
A 21. század szellemében, a nagy európai városok mintájára, a városközpontot telekommunikációs berendezésekkel látták el, közéjük tartozik a videó térfigyelő rendszer, a kihangosítás és digitális kijelző. A digitális kijelző része egy interaktív várostérképet tartalmazó totem, a Szerb Nemzeti Színház előtt elhelyezett digitális tábla, amely a színház műsorait hirdeti, egy LED kijelzővel ellátott eszköz, amely az időt és dátumot is mutatja. Egy információs oszlop, valamint két kijelző van a buszmegállókban, ahol az érdeklődők tájékozódhatnak a menetrendről.
Jelenleg folyik a műszaki dokumentáció készítése Újvidék városközpontja hátralévő részének rendezésére, a leszerződött érték 22,4 millió dinár. A 2023. évi Építészeti Telekrendezési Program biztosította az alapokat a városközpont rendezésének 2. szakaszához, amelynek értéke 760,5 millió dinár.
A VALAMIKORI FERENC JÓZSEF HÍD TALPAZATÁRA ÉPÜLŐ ÚJ GYALOGOS ÉS KERÉPÁROS HÍD
A Vajdaság Autonóm Tartomány és Újvidék Város között 2021. december 24-én aláírt közös befektetési és beruházási projektek megvalósításáról szóló megállapodás (Szám: 016-19/2021 és 021-7/2021-2289-II) alapján megkezdődtek a közös stratégiai befektetési projekt megvalósításának előkészítő munkálatai. Ez a tevékenység a gyalogos-kerékpáros hídépítési és a Péterváradi Erőd, meg az alsóváros felújítási projektét tartalmazza, a következőket foglalja magában:
A régi híd meglévő pillérein megépülő új hidat;
A hídhoz vezető felhajtókat, az újvidéki oldalon a Lázár cár sugárúton a Stevan Musić utca és a Munkás utca kereszteződéséig terjedő parkosított terület rendezést;
A Kamenički Put utcának a Péterváradi erőd lábánál és a hídhoz vezető felhajtóknál levő terület rekonstrukcióját, továbbá a Kamenicki Put utca mentén lévő parkosított térség kialakítását;
A régi vasúti alagút felújítását, a felvonó üzemeltetésére és a lépcsőház kialakítására szolgáló új alagútnyílás kimunkálását;
Az erőd felé vezető kijáratnál, a régi őrszoba helyén, a parkoló zóna parkosítását;
A Lovoturs Kft. övezetében levő közlekedési útvonal rekonstrukcióját, amely hozzáférést biztosít majd az alagúthoz, de a projekthez tartozik még egy mobil WC kihelyezését is.
A híd teljes szélessége 12 méter, a törzsszerkezeti táv hossza pedig, 412 méter.
Az új híd megépítésével új, folytonos gyalogos-kerékpáros útvonal jön létre. A hídhoz való hozzáférést minden irányból a közvetlen környezetében levő közlekedési körforgalmak biztosítják, amelyek kényelmes közlekedést tesznek lehetővé minden felhasználónak.
A Ferenc József híd régi pillérein építendő híd és a meglévő alagút rekonstrukciója, továbbá a Péterváradi erőd felső kilátó - szintjéhez vezető lépcsőzet és liftakna megépítését szolgáló műszaki dokumentáció kidolgozásáról 2022. március 29-én írták alá a szerződést.
A projekt magában foglalja az ötletprojekt és a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozását, az ötlettervet, a hidrológiai tanulmányt, a környezeti hatástanulmányt (ha azt az illetékes hatóság ezt megköveteli), a geo technikai feltételek kidolgozását és a tűzvédelmi tanulmány elkészítését.
Jelenleg az ötletprojekt kidolgozása folyik. A szűkebb műszaki dokumentáció elkészítésének befejezésével lehetőség nyílik a fennmaradó technikai dokumentáció (építési engedélyeztetési projekt és a kivitelezési projekt) elkészítésére és a híd megépítésére.
A becsült befektetési érték 3.994.410.150,00 dinár (adóval együtt).
Megjegyzés: A befektetési érték meghatározása az ötletterv alapján történt, ami azt jelenti, hogy az összeg – a többi dokumentáció kidolgozását követően – jelentős mértékben (10-20%) is módosulhat. 
ATLÉTIKAI STADION ÉS ATLÉTIKAI CSARNOK
A Jugovićevo lakónegyedben megépítendő új atlétikai komplexum létrehozása egy hosszú távú, nagyméretű projekt eredménye lesz, amelyhez Újvidék Városának megvan a teljes műszaki dokumentációja. A projekt magában foglalja az atlétikai stadiont, melynek összterülete 17.880 m². A stadion kapacitása 4.000 férőhely, a nyitott sportpályák kiterjedése 3.720 m². A dobósportágaknak fenntartott segédpályák területe 10.200 m². Az atlétikai csarnok összterülete 25.750 m², nézőterén pedig 2.150 személy foglalhat helyet.  A létesítmények kiegészítő infrastruktúrával: transzformátorállomással, 500 kW AC teljesítményű napelemes erőművel rendelkeznek majd. A létesítmény körülvevő kerítés hossza 1.200 m.
A teljes atlétikai komplexum építéséhez szükséges becsült összköltség 4.550.520.000,00 dinár adóval együtt.
A 2023. évi Építészeti, területrendezési programban rögzítették, hogy folytatják a közlekedési létesítmények műszaki dokumentációjának kidolgozását. Erre az atlétikai központ felszereléséhez szükséges infrastruktúra létrehozása miatt van szükség. Folytatják az atlétikai csarnok és az atlétikai stadion építéséhez szükséges műszaki dokumentáció munkálatait is. 
Kapcsolat
A polgárok részére megnyitották a panaszirodát 
Együttműködés Újvidék városával
Kapcsolat Újvidék városának PR szolgálatával

Nyitott iroda
IGAZGATÁSI ELJÁRÁSI ÉS A NYITOTT IRODA RÉSZLEG
A nyitott iroda olyan hely, ahol a polgárok beszélhetnek problémáiról. Ez egy hely, ahol a lakosok minden gondját őszinte megértéssel meghallgatják, a hatáskörök figyelembevételével, gyorsan, hatékonyan reagálnak rá, annak érdekében, hogy javítsák az életkörülményeket.
Az Igazgatási eljárások és a nyitott iroda részleget úgy állították fel, hogy munkájával közvetlen kapcsolatot és hasznos párbeszédet alakítson ki a polgárok és a Város között, a szolgáltatások színvonalának növelése és a közéletben való részvétel serkentésének érdekében.
Az Igazgatási eljárások és a nyitott iroda részlege a felek fogadásával, a beérkezett anyagok előkészítésével és feldolgozásával foglalkozik.  A kérelmek sikeres elbírálásnak érdekében. megvizsgálja a kereseteket, valamint a jogszabályok és egyéb előírások közvetlen alkalmazásának lehetőségeit, továbbá koordinálja az együttműködést a városi hivatalok, közszolgáltatók és kommunális vállalatok között, hogy a polgárok könnyebben, gyorsabban érvényesíthessék jogaikat és védelmezhessék jogi érdekeiket.
A nyitott iroda készen áll arra, hogy meghallgassa, válaszoljon és reagáljon minden polgári problémára, mert csak őszinte megértéssel és elkötelezettséggel közelíthetjük meg közös célunkat – a polgárok igényeinek megértését és azokat a változásokat, amelyek hozzájárulnak a jobb városi életfeltételek megteremtéséhez.
Telefon: 021/526-127
E-mail: gradonacelnikns@novisad.rs
Tisztelt hölgyem, uram!
Amennyiben szeretnének együttműködni Újvidék Városával, kérjük, küldjék el kérelmeiket, meghívóikat és javaslataikat elektronikus úton a gradns@novisad.rs címre, vagy töltsék ki az alábbi kapcsolat - felvételi űrlapot.
Név és vezetéknév: *
E-mail címe: *
Üzenete: *

Tisztelt kollégák, újságírók,
Ha kapcsolatba szeretnének lépni a Polgármesterrel, helyetteseivel vagy a Városi Tanács tagjaival, kérjük, hívják a 480 77 84-es telefonszámot, vagy küldjenek e-mailt a pr@novisad.rs címre.
Kérjük, hogy az üzenetben tüntessék fel kérdéseiket, kéréseiket és hasonló információkat, valamint elérhetőségi telefonszámukat, hogy gyorsan és könnyen fel tudjuk venni a kapcsolatot.

A sikeres együttműködés reményében.
Közkapcsolati Osztály

URBANIZMUS ÉS ÉPÍTÉSZET
Múzeumok és képtárak
VAJDASÁGI KORTÁRS MŰVÉSZETEI MÚZEUM
Az Újvidéken székelő Vajdasági Kortárs Művészeti Múzeum, nyitott, hatékony és kiemelkedő szakmai intézmény, amely a Vajdaság és a régió kortárs művészetének és kultúrájának begyűjtésével, megőrzésével, tanulmányozásával és kiállításával foglalkozik.
Az újvidéki Vajdasági Kortárs Művészeti Múzeum 1966. február 1-jén alakult meg a Vajdaság Autonóm Tartományi Képviselőházának határozata alapján, és kezdetben a Kortárs Képzőművészeti Galéria nevet viselte. Az intézmény nevét 1996-ban változtatták meg, a Szerb Köztársaság Kulturális Minisztériumának ajánlása és hozzájárulása alapján, figyelembe véve, hogy a Galéria már az alapítása óta olyan tevékenységet végzett, amely megfelel a kortárs művészeti múzeum funkciójának, terjedelmének és jellegének.
A múzeumi gyűjteményben a 20. század második fele vajdasági művészeti eseményeinek történeti áttekintését képviselő képzőművészeti gyűjtemények találhatók. Az művészeti alapítvány 2500 műalkotást tartalmaz (festmények, szobrok, grafikák, rajzok és a bővített értelemben vett médiák területéről származó munkák). Az anyag jelentős része a vajdasági művészek adományaiból származik, a legnagyobb donátorok: Milan Kerc, Mileta Vitorović, Stojan Trumić, Dušan Milovanović, Zoran Petrović, Bogomil Karalovaris, Ankica Oprešnik, Boško Petrović. Számos kisebb adományozó is hozzájárult a tárlat bővítéséhez. A Külföldi művészetek gyűjteményében a világművészet néhány legismertebb neve található: Victor Vasarely, Hundertwasser, Rafael Soto, Jim Cave és mások.
A Múzeum dokumentációs osztálya átfogó és szakmailag feldolgozott anyaggal rendelkezik a 20. századi vajdasági képzőművészetről, míg a könyvtár több mint 16 000 könyvet, katalógust és egyéb kiadványt őriz, amelyek rendkívül jelentősek a Múzeum tevékenységét illetően.
A Vajdasági Kortárs Művészeti Múzeum a vajdasági, a szerb, az ex-jugoszláv és az európai művészet alkotásait kínálja az érdeklődőknek, amely összhangban van a 20-21-ik századi nemzetközi művészeti irányzatokkal, és rávilágít a vajdasági kultúrák különleges regionális jellegzetességeire. Különös figyelmet fordít a vajdasági társadalom és kultúra multikulturális modelljére, és e modell alapján kapcsolatokat épít más kultúrákkal / magyar, szlovák, román, ruszin, német. Az a célja, hogy minél teljesebb művészeti gyűjteményt hozzon létre, amely a 20. és 21. században Vajdaságban és Szerbiában keletkezett műalkotásokat jeleníti meg, valamint bemutatja a vajdasági, a szerb, az ex-jugoszláv, a közép-európai és a nemzetközi művészetek fontos összefüggéseit.
Megőrzi és óvja Vajdaság művészeti örökségét - a muzeológiai védelem nemzetközi szabványainak megfelelően. Dokumentálja és archiválja a kortárs művészet történetét, lehetővé téve a kortárs művészeti kutatásokat Vajdaságban, Szerbiában, az ex-jugoszláv térségben és azon túl, valamint kiadja a művészettörténet fontos monográfiáit.
Módszertanilag párhuzamosan készít történeti és programkiállításokat. Erős kiállítási, információs és alkotói központot hozott létre, amely egyenrangúan részt tud venni a hazai és a nemzetközi művészeti csereprogramokban. Nyitott a különböző típusú intézményi és szakmai együttműködésre a régióban, kapcsolatot épít az Európában található hasonló intézményekkel. Széleskörű pedagógiai tevékenységet fejt ki, amely növeli az egyszerű emberek általános képzettségét, a művészeti akadémiák hallgatóinak és a szakembereknek viszont magas szintű speciális szakmai tudásalapul szolgál.
Web: www.msuv.org
A SZERB MATICA KÉPTÁRA
A szerb kortárs művészetek leggazdagabb tárháza, amelyet 1847-ben alapítottak meg. A Szerb Matica önálló részeként 1958 óta működik. Állandó kiállítása kronológiai sorrendben mutatja be a teljes művészeti gyűjteményt, amely körülbelül ötezer műalkotást tartalmaz. Olyan kulturális értékeket gyűjt, amelyek a 17. század végétől a 20. század végéig, rendkívül jelentősek voltak a szerb művészet története és a vajdasági szerb nép kultúrájának szempontjából. Az intézménynek az a feladata, hogy az összes műalkotást, amelyet a Szerb Matica Galériája ajándékként kapott számos adományozótól, átvett a Szerb Ortodox Egyháztól és más tulajdonosoktól, megvásárolt, vagy beszerzett, mint a faliképek másolatainak esetében, megóvja, tanulmányozza, restaurálja és megfelelő feltételek mellett közszemlére tegye.
A műalkotások fizikai, művészeti és kulturális-történeti jellemzőinek alapján a Galéria gyűjteményei a szerb festészet, grafika, rajz, szobrászat, és másolatok rendszeres gyűjteményeire tagozódik. Minden gyűjtemény a nyilvánosság számára hozzáférhető. Megtekinthetők az állandó kiállításon és az időszakos tárlatokon is.
A 18. és 19. századi szerb képzőművészet, a festészet, grafika és a rajz gyűjteményei kiemelkednek fontosságukkal és teljességükkel. Tökéletesen tükrözik a szerb művészet európai irányzatú összetett folyamatainak minden aspektusát, az 1690-es nagy vándorlástól az 1918-as Egyesülésig. A 20. századi gyűjtemény a vajdasági festők és szobrászok munkái mellett, a szélesebb jugoszláv térség alkotóitól is tartalmaz műveket. Az utóbbi évtizedekben alakult ki, túlnyomórészt vásárlással, vagy adományokból. Az állandó kiállítás záró részlege, amely a 20. század első felének legkiválóbb szerb festészeti műveit tartalmazza, 1992-ben nyílt meg a közönség számára, és bővítése a 20. század második felében 1997-ben történt, tehát a Szerb Matica Képtárának 150 éves évfordulóján. A Szerb Matica Képtára a modern szerb művészetről időszakos monografikus, vagy tematikus kiállításokat is szervez, és kísérő katalógusokat, monográfiákat, meg egyéb kiadványokat nyomtat. A közönséggel való nyilvános munkájának keretében, a rendszeres népszerű tárlatvezetéseken kívül, önállóan vagy más múzeumokkal és kulturális intézményekkel együttműködve szakmai előadásokat, könyvbemutatókat, koncerteket rendez.
A Szerb Matica Képtára alapítása óta élvezi a Szerb Matica és tagjainak hathatós támogatását. Az ötlet, hogy hozzák létre a Szerb Népművészeti Gyűjteményt vagy Múzeum, és azon belül a képtárat 1847-ben Teodor Pavlovićtól, a Szerb Matica akkori titkárától és egyik legismertebb tagjától ered. A Szerb Matica Képtárának Alapszabálya ma is lehetőséget biztosít a gyűjtemények bővítésére és gazdagítására új adományok révén. Számításba jöhetnek a kortárs művészeti alkotások, valamint a korábbi korszakokban uralkodó művészeti stílusok szerinti szobrok, festmények stb. Így marad fenn az a gondolat, amelyet a Szerb Matica elnöke és nagy jótevője, Sava Tekelija fogalmazott meg, aki már 1842-ben értékes családi portrégyűjteményt hagyott hátra a Szerb Matica részére. Ezt a gyűjteményt ma is tisztelettel őrzik az intézmény képtárában, hiszen a fundus művészeti alapját képezi. A Szerb Matica Képtárának művészeti gyűjteménye, amely a szerb művészetet a 17. századtól a 20. századig öleli fel, az adományoknak és végrendelkezéseknek köszönhetően, évtizedeken keresztül bővült.
A Képtár összes műalkotásának egyharmada adományként került a gyűjteménybe, és ezek között számos olyan mű található, amely kiemelkedő és nagy jelentőséggel bír a szerb művészetek számára. Ezen adományoknak köszönhetően ma már 32 adományozói gyűjteményt alakított ki, amelyek az adományozók nevét viselik. 16 nagy jótevő, 40 jótevő és 216 adományozó járult hozzá ahhoz, hogy a galéria gyűjteményei elnyerjék jelenlegi formájukat és tartalmukat.
A Vajdasági Múzeum olyan kulturális intézmény, amely több mint 175 éves muzeológiai hagyománnyal rendelkezik. Az intézmény, Szerbia leggazdagabb múzeumainak egyike, amely a Vajdaság területén összegyűjtött felbecsülhetetlen kulturális javakat tárolja. A neves vajdasági szerb polgárok kezdeményezésére, Pesten 1847-ben, a Szerb Matica Igazgatóságának ülésén alapították meg és a „Szerb Nemzeti Gyűjtemény” vagy „Múzeum” nevet kapta. Ezt követően 1933-ban megnyílt a Szerb Matica Múzeuma, amelyből 1947-ben kivált a Vajdasági Múzeum.
A Vajdasági Múzeum olyan elismert kulturális és tudományos intézményeket hozott létre, mint a Vajdasági Műemlékvédelmi Intézet, a Vajdasági Természeti Műemlékvédelmi Intézet az Újvidéki Városi Múzeum, a Színházi Múzeum, a Munkásmozgalmi és Népi Forradalmi Múzeum. A mai nevét, a Vajdasági Múzeumot, 1992-ben kapta, amikor a Vajdasági Múzeum és a Vajdasági Történeti Múzeum egyesült. A Vajdasági Múzeum Szerbia egyik legrégebbi és leggazdagabb múzeumi intézménye, amely az őskori, történelmi, művészettörténeti és etnológiai gyűjteményeiben körülbelül 400.000 eredeti tárgyat őriz.
A Vajdasági Múzeum részeként a következő kiállítóhelyek találhatók: a Kölpényi Múzeumi Komplexum, a Dunacsébi Kastély, a Járeki Etnikai Ház és a Pasteur Intézet Orvosi Múzeumi Gyűjteménye. A Vajdasági Múzeum kutatja, gyűjti, megőrzi, óvja, szakszerűen és tudományosan feldolgozza, kiállítja továbbá, publikálja a Vajdaság népeinek kulturális történelme szempontjából fontos tárgyakat és anyagokat, kezdve az első emberi civilizáció fennmaradt emlékeitől a Vajdaság területén a XX. század közepéig feltárt leletekig. A múzeumban kiállított ritka művészeti és muzeológiai értékek, amelyek megfelelően tükrözik a Vajdaság múltját, a múzeum állandó kiállításának tárgyát képezik. Az anyag több tematikus egységre van felosztva: régészet, ókori történelem, újkori történelem és etnológia. Ide tartoznak még az Államegyesítés Múzeuma is. Az állandó kiállítás több mint 3000 m² területen, mintegy 6000 kiállított tárggyal lenyűgöző módon mesél Vajdaság múltjáról a történelem előtti időktől kezdve a XX. század közepéig. Bemutatja az itt élő emberek civilizációs vívmányait is, amelyek az eltelt 8000 év során keletkeztek.
A kiállítás állandó régészeti része három nagy témakört mutat be – a lakóhelyek típusát, a temetkezési szokásokat, és a középkor végéig Vajdaság területén élt etnikai csoportok anyagi kultúrájának nyomait. Az állandó kiállítás történelmi része feltárja Vajdaság kulturális, politikai, gazdasági és katonai történelmét a második világháború végéig, a társadalmi élet minden szegmensében (egészségügy, oktatás, szellemi élet, képző- és iparművészet, testkultúra és sport, gazdaság, iparosodás stb.). Az etnológiai rész a következő tematikus egységekbe tömörül: népi építészet, gazdaság, szövés és más házi foglalkozás, lakhatás, szokások továbbá, a vajdasági népek népviseletei. A kiállítás két helyen látogatható, a Vajdasági Múzeum újvidéki Duna utca 35. és 37. szám alatti épületében. Az állandó kiállításon kívül a Múzeum tematikus kiállításokat is szervez saját gyűjteményeiből, valamint vendégkiállításokat más múzeumokból, belföldről és külföldről begyűjtött anyagokból.
A kiállításon kívüli a Múzeum számos oktatási programot kínál minden látogatói csoport számára – a legfiatalabbaktól a legidősebb korosztályig, valamint a fogyatékkal élő személyeket is szívesen látja. Nagy figyelmet fordítanak a kiadói tevékenységre is, amelynek különleges része a Vajdasági Múzeum Évkönyve, amely folyamatosan 1952 óta jelenik meg. Az állandó kiállítás modernizálására irányuló folyamatos munka eredményeként több audiovizuális mobilalkalmazás készült, amelyek szintén különböző látogatói kategóriákat vonzanak.
A Vajdasági Múzeum végzi a mozgó kulturális javak védelmét és a múzeumok, valamint múzeumi gyűjtemények szakmai felügyeletét Vajdaság egész területén. Szerbiában vezető szerepet tölt be a kulturális örökség digitalizálásának területén.
A Vajdasági Múzeum munkáját és minden tevékenységét nyomon követhetik a weboldalon: https://www.muzejvojvodine.org.rs/ és a Múzeum közösségi médiáján.
A Múzeum kiállításainak látogatásához szükséges gyakorlati információkat az alábbi linken találhatják: https://www.muzejvojvodine.org.rs/kako-do-nas-dunavska-35-37.
AZ ÚJVIDÉKI VÁROSI MÚZEUM
Az Újvidéki Városi Múzeumot 1954-ben hozták létre. Az intézmény a komplex típusú városi múzeumok kategóriájába tartozik, amelyek tevékenysége a város fejlődését öleli fel annak keletkezésétől a modern korig. A következőkből áll: Régészeti osztály, amely a történelem előtti, az antik továbbá középkori gyűjteménnyel rendelkezik. A történeti osztály, amely a gazdasági, a társadalmi-politikai történelmi és a Péterváradi erőd múltjával kapcsolatos gyűjteményeket mutatja be.  Kulturális történeti osztály képzőművészeti, iparművészeti, iskolai és kiadói gyűjteményeket tár a látogatók elé. Az etnológiai osztály, a kézművesség, a vidéki építészet, és a mindennapi élet műtárgyait tartalmazó gyűjteményt népszerűsíti. Végezetül itt van még a helytörténeti képtár, amely a kortárs képzőművészeti alkotásokat gyűjtötte össze.
A Városi Múzeum központi és kihelyezett épületei:
1. A Múzeum központi épülete a Péterváradi erőd felső platóján helyezkedik el. A létesítmény, 1775-ben egyemeletes katonai kaszárnyaként épült, Lőporos raktárnak, vagy Mamulinának nevezték el. 
Az épület földszintjén tekinthető meg a „Péterváradi erőd a múltban” című állandó kiállítás, amely bemutatja a település és a katonai erődítmények folyamatos jelenlétét ezen a helyszínen a történelem előtti kortól az I. világháborúig.
Az emeleten a Kulturális Történeti Osztály tanulmányi kiállítása látható, amely az Újvidéki polgárok életét mutatja be a XVIII. század közepétől a XX. század második feléig. A kiállításon a stíl - bútorok és az iparművészeti tárgyak mellett híres művészek munkáit is kiállították, közéjük sorolható: Sava Šumanović, Đorđe Jovanović, Boško Petrović, Milenko Šerban és mások.
A földalatti katonai galériák: A Péterváradi erőd egyik legnagyobb látványossága a katakomba, amely, a Múzeum szolgálatának szakmai vezetésével látogatható. A földalatti katonai galériák egy négyszintes harci kommunikációs rendszert képeznek, lépcsőzetesen építve, folyosókkal és különböző rendeltetésű helyiségekkel, lövész meg kémlelőnyílásokkal.
Cím és kapcsolat:
Erőd 4, 21131 Petrovaradin
Tel: 6433-145, tel/fax: 6433-087
E-mail: muzgns@eunet.rs
2. A külföldi művészetek gyűjteménye. Ebben az épületben Branko Ilić hagyatékának egy részét állították ki, amely a 16. és 20. század közötti francia, német, olasz és osztrák művészek alkotásaiból áll. Ugyanott stílbútorok és iparművészeti tárgyak is megtekinthetők.  A gyűjtemény egy 1903-ban készült épületben van, amelyet az ismert bécsi építész, Franz Vorude tervezett, a neoklasszicizmus és a szecesszió stílusjeleit viseli.
Cím és kapcsolat:
Dunavska 29, Újvidék
Tel: 451-239
3. Jovan Jovanović Zmaj Emlékmúzeum. Abban a házban található, ahol a költő életének utolsó éveit töltötte A házat 1933-ban alakítottak át és nyitottak meg a nagyközönség előtt. A folyamatosan nyitva tartó kiállításon bemutatják a költő családi életét, irodalmi és közéleti munkásságát, a gyermekirodalom terén kifejtett tevékenységét, valamint orvosi munkásságát.
Cím és kapcsolat:
Jovana Jovanovića Zmaja 1, 21208 Sremska Kamenica
Tel: 462-810
Karlóca Helytörténeti Gyűjteménye: A gyűjtemény a komplex típusú városi múzeumi intézmények kategóriájába tartozik. A történeti, régészeti, etnológiai és művészeti gyűjteményben, mintegy tízezer tárgy található.  Ide tartozik Branko Radičević költő gyűjteménye, a Karlócai Gimnázium, a festő Milić od Mačva, az építész Svetomir Lazić és más magánszemélyek hagyatéka is. A gyűjtemény a barokk stílusú Rajčić báró rezidenciájában kapott helyet, amely Ilion palotaként ismert. A folyamatosan nyitva tartó kiállításon a gazdag gyűjtemény egy részét mutatják be.
Cím és kapcsolat: Petrijarha Rajačića, 16.  21205 Sremski Karlovci, Tel: 881-637

Újvidék ma
Felülnézetből Újvidék egy síksági, tágas és nyitott város benyomását kelti. Jobb oldalán a történelmi jelentőségű Péterváradi erőd helyezkedik el, balról a posta épülete, a horizonton pedig a SPENS és a NIS épülettömbje, nem messze a Báni palota ovális formájú épülete emelkedik a magasba. Szemünk előtt parkokkal kiegészített zöld oázisok, tekervényes labirintusba torkoló utcák és utcácskák látszanak, amelyeket szabályos vonalvezetésű tágas sugárutak kereszteznek. A létképben természetesen, ott van a Duna, mint a város aszimmetrikus, erőteljes tengelye, mellette a hosszú rakpart és a Strand – a nagy folyó menti legszebb városi fürdőhely. Szemünk előtt felvillannak a hidak, amelyek nélkül egy ideig létezettünk, hogy aztán újból megépítsük őket. Hamarosan újakkal is dicsekedhetünk majd.
Planetáris szemléletben, itt van előttünk egy gazdag Pannon alföldi város, amelyben minden megtalálható, a megőrzött szessziós építményektől kezdve a post – modern stílusú felhőkarcolókig. A város világszerte ismert legnépszerűbb rendezvénye az EXIT zenei fesztivál. De jelen vannak a történelmi kulturális java is, mint pl. a Szerb Matica, a Szerb Népszínház, a Sterija játékok stb. Az említetek mellett, büszkén viseli a több nemzetiségi, több kultúrát képviselő, több vallási közösséggel rendelkező kis metropolis titulust – amellyel számos európai nagyváros sem dicsekedhet. Ebben a közösségben a különbözőségeket előnyként élik meg. Egyebek között, erről tanúskodik az Újvidéki színház, a 14 karral rendelkező Újvidéki Egyetem, amelynek számos tanszékén az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik, vagy a kisebbségeket tanulmányozzák. A felsoroltak mellett az újvidéki hétköznapok még sokkal, több példával tudnak szolgálni.
Az államszervezés tekintetében Újvidék a Vajdaság Autonóm Tartomány szákvárosa, a Szerb Köztársaság sorrendben második legnagyobb városa, amelynek 300 – 400 ezer lakosa van. Gazdasági szemszögből Újvidék az ország legperspektivikusabb városa, nem csak a hatalmas erőforrások és az egy főre számított legnagyobb költségvetési tétel, hanem a jó átgondolt és kivitelezett fejlesztési tervek miatt is.
Az egyszerű emberek szemszögéből nézve, ami semmi képen sem lekicsinylést jelent, olyan közösségünk van, amely három évszázados múlttal rendelkezik. A történelmi múlt nyomai továbbra is sugároznak. Ebben a városban az ember nyugodtan, de dinamikusan is élhet, annak ellenére, hogy manapság már a 21 század technológiai fejlődése hozta körülmények határozzák meg mindennapjaink történéseit.
Az újvidékieknek mindez ismeretes, de nem zárkóznak el a további változásoktól sem.
Földrajzi adatok       
Újvidék Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és turisztikai központja, Szerbia második legnagyobb városa.
Földrajzi koordináták: 45˚ 46' ÉSzK és 19˚ 20' KGY
A város területe: 702,7 km²
Népesség: 368.967 fő (2022-es népszámlálás)
Tengerszint feletti magasság: 72–80 m
Éghajlata: mérsékelt kontinentális
Újvidék igen kedvező földrajzi fekvéssel rendelkezik – fontos közlekedési folyosók találkozásánál épült, ezért számos előnyt élvez.
A régió többi részével Újvidéket közúti, vasúti és vízi útvonalak kötik össze. Mivel a fő közlekedési útvonalak kereszteződésénél helyezkedik el, közvetlen kapcsolata van a következő fő szárazföldi útvonalakkal:
Északkelet- és Kelet-Európa irányába, a Közel-Kelet meg a Távol-Kelet felé;
Közép- és Északkelet-Európa irányába, az Adriai kikötők felé. A városon halad keresztül a 10-es számú közlekedési folyosó, amely Salzburgtól Szalonikibe vezet, és nyolc országot köt össze, beleértve a mellékvonalakat is. A 7-es számú folyosó, vagyis a Duna folyosó vízi úton köti össze Nyugat-Európa országait a Fekete-tengerrel. Az Újvidéki kis csatornán keresztül a város kapcsolódik a Duna–Tisza–Duna csatornahálózathoz, amely lehetővé teszi a vízi közlekedést, mind felfelé Közép-Európa irányába, mind lefelé a Fekete-tenger felé. Újvidék a Duna 1.255. kilométerszelvényénél fekszik, a folyó széles sávban folyik át a síkságon, számos szigetet, kanyarulatot és zátonyt alkotva.
Lakosság
Újvidék területe, földrajzi elhelyezkedése miatt, a történelem folyamán vonzó volt a letelepedés szempontjából. A háború utáni időszakban jelentős népességnövekedés volt tapasztalható. Bizonyos időszakokban a betelepülés előidézte lakossági létszámnövekedés sokkal nagyobb volt, mint a város helyi lakosainak természetes szaporulata. A legnagyobb demográfiai növekedést az 1961. és 1971. év közötti időszakban jegyezték. Akkor ugyanis a székvárosban a lakosság száma 33% növekedett. Az Újvidék vonzókörébe tartozó településeken ez még kifejezettebb - 40 százalékos volt.
A városba bevándorolt lakosságának legnagyobb része Vajdaságból (56,2%), majd Bosznia-Hercegovinából (15,3%) és Szerbia középső területeiről származik (11,7%).
A 2022. évi népszámlálás migrációs adatai a Szerb Statisztikai Hivatal, "A helyi és a bevándorolt lakosság" nevű weboldalán érhetők el:
https://data.stat.gov.rs/Home/Result/3104020701?languageCode=sr-Cyrl&dis...
A 2022-es népszámlálás adatai szerint Újvidék városában 368.967 lakos élt, míg a várost körülvevő településeken 260.438 polgár lakik.
Újvidék városa lakosságának száma 368.967, ebből 299.539 nagykorú, átlagos életkoruk 40,8 év (férfiak: 39,2 év, nők: 42,2 év). A háztartások száma 156.378, és egy háztartás átlagosan 2,34 főt számlál.
Az Újvidék vonzókörében levő települések lakosainak száma 260.438, ebből 211.245 nagykorú, az átlagos életkoruk 40 év (férfiak: 38,2 év, nők: 41,6 év). A háztartások száma 117.637, és egy háztartás átlagosan 2,2 zemély lakik.
Nemzeti összetétel – 2022. évi népszámlálás
Újvidék lakossága túlnyomórészt a szerbek képezik, 78,4%, majd a következő a sorrend: magyarok (2,65%), szlovákok (1,48%), horvátok (1,05%), jugoszlávok (0,94%), romák (0,90%), oroszok (0,75%) és más nemzetekből származó személyek. A teljes táblázat a Szerb Statisztikai Hivatal weboldalán érhető el – 1. Könyv, ''Nemzetiségi hovatartozás'' https://popis2022.stat.gov.rs/.
A nemzetiségi hovatartozás szerinti népességi összetétel nem különbözik az Újvidékhez tartozó környező településeken sem. Ott is a szerbek alkotják a többséget 77,3%, majd a magyarok (2,64%), a jugoszlávok (1,07%), a romák (0,99%), az oroszok (0,97%), a horvátok (0,91%), a montenegróiak (0,73%) és más nemzeti kisebbségek következnek. A legtöbb településen a szerbek alkotják a többséget, az egyedüli kivétel Kisács, ahol a szlovákok vannak többségben – a szlovákok aránya a település teljes lakosságában körülbelül 70%.
IDEGENFORGALOM
A TAPASZTALAT, AMELY ÖNÖKNEK HIÁNYZIK
A renden tartott város, a Péterváradi erőd, vagyis a „Duna Gibraltárja” nyújtotta biztonság, a soknyelvű lakosság, a zenei fesztiválok, meg egy különleges életritmus, amely eltér a kaotikus nagyvárosok lüktetésének ütemétől, Újvidékre vonza a látogatókat.
Itt még az erőd órája is a nagymutatóval jelzi az órák múlását, és figyelmeztet arra, hogy a percek néha várhatnak, amíg élvezzük a szépség örömét, befejezzük a baráti beszélgetést, lábunkat belesüllyesztjük a meleg dunai homokba, míg egy eső utáni tavaszi sétát teszünk, vagy a vasárnapi ebédet fogyasztjuk.
Az újvidéki ritmus, az autentikus nyugalom érzése, a városon kívül is pulzál. Megérint bennünket a székváros melletti tanyákon a dunai csárdákban a part menti strandokon, vagy éppen a Tarcal hegység lankáin.
Újvidék, amely két rangos címet birtokol, ugyanis 2019-ben Európa Ifjúsági Fővárosa, 2022-ben pedig, Európa Kulturális Fővárosa volt.  Újvidék olyan város, amely szemet gyönyörködtető központjával, de a vonzáskörébe tartozó települések látványosságaival is hihetetlenül gazdag programot kínál a látogatóknak. Az ideérkező polgárok mindegyike, attól függően milyen belső szándék vezérli, hogyan éli
meg a szépet, a kellemest, a vidámat, az elérhetőt és a hasznosat, megismervén Újvidék városának múltját és jelenét, sajátos érzésvilágot alkothat a látottakról, hallottakról.   
IDEGENFORGAMI ÖVEZETEK ÉS LÁTVÁNYOSSÁGOK
A SZABADSÁG TÉR
A belváros központi tere, a Szabadság tér, a legimpozánsabb épületek és paloták veszik körül. A Városháza 1895-ben épült neoreneszánsz stílusban. A homlokzat legfigyelemreméltóbb elemei a görög istennők szobrai. A tér túlsó oldalán található a Mária neve Római Katolikus templom, amely Molnár György tervei szerint 1895-ben, neogótikus stílusban épült A 73 méter magas tornyával a város legmagasabb temploma. Az ablakokat Pesten készült üvegfestmények díszítik. A Szabadság tér közepén áll Svetozar Miletić szobra, aki a 19. században a város legismertebb politikai személyisége volt. A bronz szobrot a híres horvát szobrász, Iván Meštrović készítette.
ZMAJ JOVAN JOVANOVIĆ UTCA
Újvidék gyalogos övezetének főutcája. Az utca helyén valamikor piac állt. A megőrzött régi épületekben és azoknak átjáróiban ma üzletek, éttermek, cukrászdák és készműves műhelyek sorakoznak. Az utca végén az ortodox Bácskai Egyházmegye Püspöki palotája látható, amelyet 1901-ben szerb – bizánci stílusban építettek. A palota előtt helyezkedik el a névadó, az ismert szerb költő, Jovan Jovanović Zmaj szobra.  
PAŠIĆ UTCA
Valamikor ez volt a bőrművesek utcája, amelyben egymást követték a bőrmű árut kínáló üzletek. Az utca elején emelkedik a magasba a Szent György Szerb Ortodox Templom (Katedrális) és a Platoneum épülete amelyet, annak idején, Platón Atanacovics püspök alapítványa hozott létre, ma pedig a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia székhelye. A Görögiskola és a Pašić utca sarkán található ház, melyet "szentképes házként" ismernek. Ez volt Maria Trandafil szülőháza, aki a szerbek legnagyobb adományozójaként vált ismerté. Az utca a Marija Trandafil nevét viselő térrel zárul. Ott található a Szerb Matica, a szerbek legégibb kulturális – művészeti intézményének székháza. Nem messze onnan van a Miklós templom, a legrégebbi ortodox templom, amelyet 1730-ban építettek. Ebben a templomban keresztelték meg 1913-ban Mileva és Albert Einstein fiait.
A DUNA UTCA ÉS A DUNA PARK
A Dunai utca a legrégibb sétálóutcák egyike, amely összeköti a Duna partját és a Zmaj Jovan Jovanović utcát. Az utca a város legrégebbi házánál, a „Fehér Oroszlán” nevet viselő háznál kezdődik. Szembe vele áll a Városi Könyvtár. Az épületek alagsorában levő számos átjáró boltokat, ajándékkereskedéseket, cukrászdákat és éttermeket rejt. A Dunai Park egy védett természeti terület és Újvidék legszebb parkjai közé sorolható. A különböző fajtájú fák mellett a parkban Mika Antić, Branko Radičević, Đura Jakšić és más kiemelkedő költők mellszobrát tekinthetik meg a látogatók. 
A KÖZTÁRSASÁG TÉR ÉS A HALPIAC
A Köztársaság teret I. Péter Karađorđević király szobra díszíti. A tér a Zmaj Jovina gimnáziumtól a Halpiacig terjed. Az 19. század közepén, a piacon friss halat árultak.  A későbbiekben viszont, a Halpiac klasszikus zöld piaccá alakult, gazdag kínálatában szerepelnek a friss mezőgazdasági termékek, a baromfihús, a hal és a vegyes áru. Manapság már az étel előállítási hagyományok bemutatatásának is helyt ad, de vannak itt kézműipari termékek, bor és méz is.
ZSIDÓUTCA
Az Újvidéken valamikor élt zsidó közösségnek utcája. E nép vallási és kulturális központját a zsinagóga, amely az egyik a négy zsinagóga közül, amely ma Szerbiában fennmaradt. A zsinagóga épületegyüttese, iskolával és a zsidó közösségi házzal, 1906 és 1909 között épült Baumhorn Lipót, budapesti építész terveinek alapján. Az egész komplexum szecessziós stílusban készült, a homlokzatot ornamentikák ékesítik. Ma a zsinagóga főként koncertteremként szolgál.
A PÉTERVÁRADI ERŐD
Európa egyik legnagyobb és legjobban megőrzött, építészeti szempontból legbonyolultabb erődítménye. Soha nem hódították meg, a Péterváradi erőd, amely még a „Gibraltár a Dunán” nevet viseli, 1692 és 1780 között épült. Az erődnek Fellegvára és Alsóvárosa van. A Fellegvárat az óratorony uralja, amelynek nagy mutatója az órákat, a kicsi pedig a perceket mutatja. Az alagútrendszer négy szintes, kommunikációs és védelmi célú építmény, amely körülbelül 16 kilométer hosszú, és a Péterváradi erőd egyedülálló látványossága. A látogatók csak az Újvidéki Városi Múzeum szakembereinek vezetésével léphetnek be az alagutakba.
MŰTERMEK
A Péterváradi erőd nem csak történelmi látványosság, hanem számos művész alkotóhelye.  A „Művészeti Kör” Egyesület a világ egyik legnagyobb informális művésztelepe, amely festőket, szobrászokat, tervezőket és fotósokat tömörít. Az erőd látogatói (a művészek beleegyezésével) meglátogathatják a műtermeket, képeket vásárolhatnak, és beszédbe elegyedhetnek az alkotókkal, akik közül számos olyan művész van, akiknek művei minden kontinensen megtalálhatók, vagy éppenséggel ott is keletkeztek.
Az „Atelje 61” művészeti szőnyegkészítő műhely egyedülálló kulturális intézmény, amelynek különleges jelentősége van a székvárosban. Európában csupán öt hozzá hasonló művészeti alkotóház létezik. Az „Atelje 61” látogatói megtekinthetik, hogyan készülnek a szőnyegek, de szemügyre vehetik a látványos kiállítást is. 
ALKOTÓNEGYED
A helyi lakosság körében „Kínai negyedként” ismeretes. Egy valamikori gyár területén hozták létre. A gépcsarnokokat, raktárakat, műhelyeket kulturális intézmények váltották fel. Ez az alkotó negyed az Európai Kulturális Fővárosa 2022. egyik központi elképzelésének gyakorlati megvalósítását jelenti. Az ott folyamatban levő számos kulturális és kreatív program közül különösen kiemelkedik a Limani Kulturális Állomás az OPEN Youth Centerrel és a Diák Kulturális Központ – a Fabrika (Gyár).
ÚJVIDÉK A DUNÁN
A Duna- Tisza – Duna csatorna és annak dunai torkolata közötti területen, a Strand fürdőnél, közvetlenül a nagy folyó partján, rendezett sétaösvény van. A rakpart közepén áll a Fasiszta áldozatok emlékműve - Jovan Soldatović, ismert újvidéki szobrász alkotása. A Strand a legnépszerűbb újvidéki fürdőzőhely, amelyről azt állítják, hogy a Dunán is a legszebb. Rendelkezik minden szükséges infrastruktúrával, amely az ott tartózkodás kényelmét szolgálja. Nyáron a Strand a székváros legmozgalmasabb része, sportversenyek, hangversenyek és fesztiválok helyszíne.
Közvetlen közelében helyezkedik el a Horgászsziget és a Köves, vagyis a közismert hétvégi lakótelepek. Ezen a helyen számos csárda, étterem, turisztikai szálláshely, horgonyzó található, ahonnan az utas vízre szállhat.
TARCAL HEGYSÉG
A Tarcal hegységben van Szerbia legrégebbi nemzeti parkja. A növény és állatvilág gazdagsága, a Redneki (Vrdnik) fürdő termálforrásai, a tavak, a rendezett kirándulóhelyek és a túraútvonalak kiváló pihenési és rekreációs lehetőségeket kínálnak, a gyaloglás, a kerékpározás, a vadászat és a horgászat kedvelőinek. A Tarcalt "Szerb Szent hegynek" is nevezik, mivel 16 kolostor található rajta, amelyek évszázadok óta a szerb szellemi élet központjai voltak, és egyben a műveltség, az irodalom meg a művészetek központjai is.
BORÁSZATOK
Újvidék környéke, különösen a Tarcal lejtői, kiváló borvidékként ismertek, ahol olyan borászati központok vannak, mint: Karlóca, Ürög, Bánmonostor és Šid. A borászatok pincéiben tartott borkóstolók során sok érdekességet megtudhatunk a térség hosszú borászati hagyományairól, a borok előállítási módjáról, valamint a borászat féltve őrzött titkairól. Ehhez társulnak, a helyi konyha különlegességei, ami a kellemes hangulat, időtöltés záloga.
Közismert, hogy Újvidék városának vonzásában szőlőültetvények és hosszú borászati hagyományokkal rendelkező családi pincék találhatók. Az újvidéki borút azonban ma már a bácskai, de a szerémségi oldalon is járható. A bácskai pincék között a kaboli és a begecsi a leghíresebb, míg a szerémségi oldalon a Kamanc és a Ledince településen található pincészetek. A hagyomány része a modern szőlőfajták választéka is, amelyek a fehér tarcali borok előállításához használatosak. Közéjük tartozik: az olasz rizling, a chardonnay, a župljanka, a sauvignon, a tramini, továbbá a neoplanta, a  sila, a rajnai rizling és mások, míg a termesztett vörös borszőlők: a merlot, a probus, a kékfrankos, a portugieser, a cabernet sauvignon, a cabernet franc, a pinot noir stb.
TANYÁK
A tanyák olyan gazdasági épületekkel övezett külteleki házak, amelyek szétszórtan helyezkednek el a vajdasági síkságon és a Tarcal hegység lejtőin. A vajdasági falusi háztartásokra jellemző környezetben, gyümölcsösök árnyékában, a hagyományos ételek, jó borok és gyümölcspárlatok mellett, akár egy pillanatra is lelassíthatjuk az időt, miközben tamburazene szól. Néhány tanyán autentikus, régi „altdeutsch” stílusú szobákban is kínálnak szállást, valamint lovaglási lehetőséget. 
CSÁRDÁK
A Duna partján, gyönyörű természeti környezetben a csárdák jelentik a legnagyobb idegenforgalmi látványosságot. Közöttük számos létesítmény autentikus dunai hal különlegességekkel várja a látogatókat. Ha gasztronómiai élményre vágyik, ízlelje meg a dunai halászlét, a sült harcsát, pontyot, süllőt és fogast. Ahhoz, hogy az élmény teljesebb legyen meg kell kóstolni a híres tarcali borokat és meghallgatni a hagyományos tamburazenét.
MÚZEUMOK ÉS KÉPTÁRAK
1. ÚJVIDÉK VÁROSI MÚZEUMA
Cím: Péterváradi erőd, 4.
Kiállítások: Újvidék a 18. és 20. században; Alagúti katonai galériák
Gyűjtemények és kihelyezett létesítmények:
Külföldi művészeti gyűjtemény (Duna utca, 29.);
Karlócai helytörténeti gyűjteménye (Patriarha Rajčića, 16, Karlóca);
Jovan Jovanović Zmaj emlékmúzeum (Jovana Jovanovića Zmaja utca, 1, Karlóca)
2. A VAJDASÁGI MÚZEUM
Cím: Duna utca, 35-37
Kiállítások: Az anyagi és a szellemi kultúra Vajdaság területén megőrzött nyomai a kőkorszaktól kezdve a XX. századig.
3. A VAJDASÁG KORTÁRS MŰVÉSZETIEK MÚZEUMA
Cím: Duna utca, 37.
Kiállítás: Kortárs művészeti bemutató
4. A TARTOMÁNYI TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET TERMÉSZETRAJZI
  GYŰJTEMÉNYE 
Cím: Munkás utca, 20a.
Kiállítás: A Vajdaság természeti kincsei 
5. A SZERB MATICA KÉPTÁRA
Cím: Trg galerija, 1.
Kiállítás: A XVII. – XX. századi szerb festészet és grafika
6. PAVLE BELJANSKI EMLÉKGYŰJTEMÉNY
Cím: Trg galerija, 2.
Kiállítás: A XX. század szerb képzőművészi alkotásainak gyűjteménye
7. A RAJKO MAMUZIĆ FESTŐMŰVÉSZETI AJÁNDÉK TÁRLATA 
Cím: Vase Stajića, 1.
Kiállítás: A kortárs jugoszláv alkotások gyűjteménye

RENDEZVÉNYEK
A város ritmusát évről évre több mint 200 rendezvényen érzékelhetjük, amelyek mindenkinek kínálnak valamit, ami ízlésének megfelel. Március közepén, a téli időszaktól való búcsúzással, megérkezik az időszak, amely a természet újjáéledését, az új energia áramlását és az öröm érzését hozza magával. Éppen ezért ebben a periódusban népszerűek a rekreációs tevékenységek, mint például a Tarcali túra maraton. A legfontosabb vásári esemény, a Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár, amely ugyancsak tavasszal kerül megrendezésre.
Amikor a nap fénye elárasztja Újvidék utcáit, a szabadtéri rendezvények veszik át a főszerepet. A rendezvény, amely Újvidéket világszerte ismerté tette az „EXIT” Fesztivál, amely minden év júliusában, 40 színpadon és fesztiválzónában legalább1000 ismert előadót lát vendégül. A többszörösen díjazott fesztivál helyszínén, a Péterváradi erődben, a világ legnagyobb zenészei lépnek fel.
Az ősz a hedonizmus időszaka, amikor a vajdasági konyha varázslatos ízeivel és az ősz káprázó színeivel ismerkednek a látogatók. Ebben az időszakban szervezik meg az Újvidéki maratont, amely, a térség egyik legismertebb sporteseménye.
Ahogy az év a végéhez közeledünk, a fesztiváli hangulat a tetőpontjára ér. Téli Fantázia szelleme uralkodik mindenütt a mesébe illően díszített utcákon és tereken, a forralt bort és finom süteményeket kínáló karácsonyi vásárokon, és a korcsolyapályákon. A csúcs az újévvárás, amelynek leglátványosabb része a pazar tűzijáték. 
IDEGENFORGALOM
Újvidék Városának Turisztikai Szervezete (TONS) 2008 decemberében alakult meg, azóta lelkes munkát fejt ki Újvidék idegenforgalma fejlesztésének és népszerűsítésének érdekében. A sok kreatív ötlet, az innovatív megoldások, az intenzív munka, az elkötelezettség és a szorgalom látható eredményeket hozott.
A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai szerint a belföldi és a külföldi turisták száma 2009-ben 83.981 volt, míg 2022-re több mint 160%-kal nőtt, és elérte a 218.973 főt. Ami a turisták itt töltött éjszakáit illeti, 2008-ban, amikor a TONS megalakult, mindössze 161.709 vendégéjszakázást regisztráltak, míg 2022-ben a belföldi és külföldi turisták több mint félmillió, pontosan 561.062 vendégéjszakát töltöttek a városban. A növekedési arányszám 247 % volt.
A TONS két információs központjában fogadja a turistákat, egyet a Szabadság téren egyet pedig a vasútállomáson rendeztek be. A 2022-ben összesen 9.729 turistát fogadtak, közülük 85 országból 6.021 külföldi turistát és 3.708 belföldi vendéget. A külföldiek között a legtöbben Németországból, majd Oroszországból, Franciaországból, Törökországból, az Egyesült Királyságból, Indiából, Spanyolországból, Szlovéniából, Horvátországból és az Egyesült Államokból érkeztek.

A Kikötők Kezeléséért Felelős Ügynökség adatai szerint 2022-ben 372 hajó érkezett az újvidéki utas kikötőbe, és 35.301 vendég szállt partra. A legtöbb hajó júniusban érkezett (68), ekkor fogadták a legtöbb utast is (6.683). Ezt követte május 65 hajóval és 6.321 utassal, valamint szeptember, 53 hajóval és 5.556 utassal.
Újvidék turisztikai kínálatáról a részletes információk az Újvidék Város Turisztikai Szervezetének hivatalos weboldalán találhatók: https://novisad.travel.
Újvidék polgármestere
MILAN ĐURIĆ
Cím: Trg slobode 1, 21 000 Újvidék, Szerbia
Telefonszám: +381 21 522 451 és 522 377
Fax: +381 21 525 931
E-mail: milan.djuric@novisad.rs

Újvidéken született 1977. június 20-án. Szülővárosában végezte el a „Jovan Popović” általános iskolát, majd az újvidéki „Isidora Sekulić” gimnáziumot. Az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán 2002-ben diplomázott, és jogászi végzettséget szerzett. Az egyetem befejezése után ügyvédbojtárként dolgozott, majd a jogi vizsga letételét követően 2005-től önálló ügyvédként tevékenykedett.
Időközben, 2012-ben Újvidék Városa Közgyűlésének tagjává választották a közigazgatás és a jogszabályok területén tevékenykedett. Két megbízatási időszakban egészen 2020 szeptember 21-ig töltötte be ezt a pozíciót. Ekkor választották Újvidék alpolgármesterévé. Újvidék polgármesterének hivatalát 2022 október 26-án foglalta el, majd 2024 augusztus 28-án újraválasztották. 
Tagja volt a Városi Választási Bizottságnak, a Tartományi Választási Bizottságnak és a Köztársasági Választási Bizottság Munkacsoportjának is. Újvidék városa Szociális – Gazdasági Tanácsának tagjaként 2012 óta képviselte a székvárost.
A fentiek mellett tagja volt a „Vojvodina” labdarúgóklub Igazgató bizottságának, alelnöke a „Vojvodina” labdarúgóklub Közgyűlésének, tagja a „DES” Úvidék gazdasági társaság Közgyűlésének, elnöke és a városi tőke képviseletével megbízott tisztségviselője az Újvidéki vásár Rt.-nek, elnöke az Almási Helyi Közösség területének rendezésével megbízott bizottságnak.
Mandátuma alatt számos elismerést és köszönő oklevelet kapott a különböző egyesületekkel és szervezetekkel kialakított együttműködéséért és azok támogatásáért, közéjük sorolható: Az Újvidéki Kereskedők Társasága, az Újvidéki Ifjúsági Fórum, a Vídnapi Szülőföld Egyesület, a „Vojvodina” Kosárlabdaklub, az Újvidéki Csendőrség. Külön elismerésben részesült a Dél-Bácskai Közigazgatási Körzet területére érvényes katasztrófa elhárítási és kockázatcsökkentési rendszer fejlesztésére, valamint a rendkívüli állapotok kezelésére tett 2023. évi erőfeszítéseiért.
Nagy futballrajongó, a természet és az aktív pihenés kedvelője. Szabadidejét leggyakrabban a természetben tölti, családja és barátainak társaságában.
Folyékonyan beszél angolul.
Felesége, Mirjana Đurić, jogász.
Hatásköre
A polgármester: Képviseli a várost, és teljesíti Újvidék városának végrehajtási feladatkörét. A polgármestert az Közgyűlés választja meg, a képviselők közül, titkos szavazással, megbízatása négy évre szól.  Megválasztásához a képviselők összes szavazatának egyszerű többsége szükséges. A polgármesternek egy helyettese van, aki segíti őt a munkában és helyettesíti távollétében, vagy amikor egyéb akadályoztatása miatt nem tudja ellátni feladatát. A polgármester személyére a Közgyűlés elnöke tesz javaslatot. A polgármesterjelölt javasolja a polgármester helyettesét, akit a továbbiakban a képviselők közül választanak meg. Megválasztásának módja megegyezik a polgármester megválasztásának eljárásával. A polgármester és a polgármester helyettese a várossal állandó munkaviszonyt létesít.
    • Milan Đurić, Újvidék polgármestere
    • Segédpolgármesterek;
A polgármester egyben a Városi Tanács elnöke is, teljes szavazati joggal rendelkezik. Újvidék polgármesterének hatáskörei: 1. képviseli a várost; 2. javasolja a Közgyűlés által elbírált kérdések megoldási módját; 3. elrendeli a költségvetés végrehajtását, és dönt a tartalék, valamint folyó költségvetési tartalékok felhasználásáról; 4. irányítja és összehangolja a városi hivatalok munkáját, biztosítja a működésükhöz szükséges szervezeti, anyagi és egyéb feltételeket; 5. olyan egyedi jogi döntéseket hoz, amelyekre, a törvény, az Alapszabály vagy a Közgyűlés jogosítja fel; 6. összehívja és vezeti a Városi Tanács üléseit; 7. az Alapszabályban és a Közgyűlés határozataiban rögzített feladatokat teljesít. 

Alpolgármester
ĐURAĐ JAKŠIĆ
Alpolgármester
Szabadság tér 1, Újvidék
Telefon: +381 21 452 666
E-mail: djuradj.jaksic@novisad.rs
Született: 1977. július 22-én, Drnišban.
Az általános iskolát az újvidéki „Đorđe Natošević“ iskolában, a középiskolát az „Isidora Sekulić” gimnáziumban végezte el. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészeti Karán, diplomázott 2003-ban - történelem tanári oklevelet szerzett.
Ezt követően 2005 és 2016 között az Újvidéki Város Műemlékvédelmi Intézetében dolgozott, mint gyakornok, munkatárs és szakszolgáltató. Időközben szakvizsgát tett és konzervátori - történész szakosítást nyert. Számos szakmai dolgozat szerzője a konzerválás és a műemlékvédelem területén. Tagja a Szerbiai Konzervátorok Társaságának és az ICOMOS-nak – a Műemlékek és Műemléki Örökségek Nemzetközi Tanácsának.
Kétezer tizenhat és kétezer négy között a Vajdasági Képviselőházban dolgozott, mint állandó munkaviszonyban lévő tartományi képviselő.
Kétezer huszonnégy májusától augusztus végéig a „Víz- és Csatornaszolgáltatás” Kommunális Közvállalatnál volt munkaviszonyban, mint igazgatói tanácsadó.
Kétezer óta a Szerb Radikális Párt tagja. 2009 februárjától a mai napig az Újvidéki Szerb Radikális Párt Városi Szervezetének elnöke, 2005 és 2008 között az Újvidék Városi Képviselő- Testület alpolgármesteri posztját töltötte be. Hat alkalommal választották meg Újvidék Városa Képviselő-testületének tagjává (2004, 2008, 2012, 2016, 2020 és 2024). A 2012, 2016 és 2020-ban megrendezett helyi választásokon a Szerb Radikális Párt jelöltje volt Újvidék polgármesteri posztjára.
A 2016 és 2020-ik évi tartományi választásokon a „Dr. Vojislav Šešelj – Szerb Radikális Párt” lista első helyéről választották meg tartományi képviselőnek, és mindkét ciklusban, a Vajdasági Képviselőházban a Szerb Radikális Párt parlamenti frakciójának elnöke volt.
Hosszú évek óta tagja a legfelsőbb pártvezetői testületeknek – a Központi Szülőföld Igazgatóságnak és a Szerb Radikális Párt Elnöki Kollégiumának. A Központi Szülőföld Igazgatóság ülésén, amelyet 2020 július 7-én tartottak meg, megválasztották a Szerb Radikális Párt Végrehajtó Bizottságának elnökévé.
Irinej Bulović, a bácskai ortodox püspök javaslatára, a Szerb Ortodox Egyház Szent Hierarchiai Szinódusa magas kitüntetéssel, a Szent Simon a Béketeremtő rendel tüntette ki. Családi védőszentje, Szent György ünnepén, a Szent György Székesegyházban vette át a rangos kitüntetést.
Önkéntes véradó.
Oroszul és angolul beszél.
Segédpolgármester
MADARÁSZ ÁRON
Cím: Szabadság tér 1, 21 101 Újvidék
Telefon: +381 21 524 486
+381 21 527 044
E-mail cím: aron.madaras@novisad.rs
Újvidéken született 1980. szeptember 11-én, ahol előbb elvégezte a „Petőfi Sándor” Általános Iskolát majd az újvidéki „Svetozar Marković” Gimnáziumot. Felsőfokú képzettséget a Belgrádi Egyetem Bölcsészeti Karának Szociológia szakán szerzett, ahol sikeresen befejezte a „mester szociológus” képzést is.
Az oklevél megszerzése után újságíróként dolgozott az újvidéki „Mozaik” Televízióban, ahol a magyar nyelvű hírműsorokat szerkesztette. Kettőezer hat óta a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárságon dolgozik, ahol a civil társadalomi szervezetek pályázatainak lebonyolításáért felel. Egy ideig az újvidéki „Svetozar Marković” Gimnáziumban szociológia tanárként is dolgozott.
Részt vett különböző tanfolyamokon és szemináriumokon, amelyek a nemek közötti egyenlőségről, a kisebbségi csoportok jogainak védelméről, valamint az európai integrációról szóltak. A Vajdasági Magyarok Szövetségének tagja.
Anyanyelve a magyar, de beszél szerbül és angolul is.
Nős egy kislány édesapja.
Helyettes Polgármester
MAJA ČEREMIDŽIĆ ŠAINOVIĆ
Szabadság tér 1, 21101 Újvidék, Szerbia
Telefonszám: +381 21 480-7777, mellék: 140
E-mail: maja.ceremidzic@novisad.rs

Szarajevóban született 1985. május 22.
A „Dušan Radović” Általános Iskolát Újvidéken végezte el.
Középiskolai tanulmányait a Karlócai Gimnáziumban folytatta.
Az Újvidéki Egyetem Bölcsészeti Karán, a szerb nyelv és irodalom tanszéken szerzett oklevelet ahol szerb nyelv és irodalom tanári képesítést nyert.
Az Újvidék Polgármesteri Hivatal Protokoll és Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán lépett munkaviszonyba 2012-ben.
Az Újvidéki Polgármesteri Hivatal vezetőjének helyettesi tisztségét 2014-ben vette át. .
Kétezer húsztól az Újvidéki Városi Közgyűlés elnökének kabinetjét vezette, majd 2024. szeptemberétől Az Újvidéki polgármester - helyettesi posztot tölti be.
A Szerb Haladó Párt tagja - annak megalakulása óta.
Egy fiú édesanyja.
Helyettes Polgármester
IVAN SILER
Cím: Szabadság tér 1, 21101 Újvidék
Telefonszám: +381 21 480 78 35
Fax: +381 21 425 803
E-mail: ivan.siler@novisad.rs

Újvidéken született szeptember 1986. szeptember 10. A „Jožef Atilla” Általános Iskolába járt.
Középiskolai tanulmányait a „Mihajlo Pupin” Villamossági Szakközépiskolában végezte el, majd a az Újvidéki Jogtudományi Kar Üzleti és Igazságszolgáltatási szakán szerzett oklevelet.
Családi vállalkozásában több mint egy évtizedes munkatapasztalatot szerzett a klímatechnikai, szolgáltatások, valamint a társasházi hűtési –fűtési problémák megoldása területén.
Ivan Siler 2008 óta a Klímaberendezések Szolgáltatói Szövetségének elnöke.
Kétezer kilenc óta a BBK „NS GYM” elnöke.
Kétezer tízen háromtól 2013-tól aTelepi Helyi Közösség Tanácsának az elnöke.
Kétezer tizenhat és 2020.. között Újvidék helyettes polgármestere volt.
Kétezer húsztól ismét ezt a tisztséget töltötte be.
A Szocialisták Mozgalma Főbizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja.
Feleségét Vesnának hívják, három gyermekük van: Dušan, Ivana és Ivan.
Helyettes Polgármester
ALEKSANDAR PETROVIĆ
Szabadság tér 1, 21101 Újvidék, Szerbia
Telefonszám: +381 21 452 666 és 452 178
Fax: +381 21 425 803
E-mail: aleksandar.petrovic@novisad.rs

Újvidéken született 1964. július 15.
A helybeni „Sonja Marinković” Általános Iskolába járt, majd a Karlócai Gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol 1983-ban fordító és inkorrespondens szakon diplomázott.
Az Újvidéki Egyetem Bölcsészeti Karán 1991-ben szerezte meg a szerb nyelv és a jugoszláv irodalom oktatására jogosító tanári diplomát.
A diplomázást követően két banknál dolgozott, az újvidéki ma Erste Bank néven ismert pénzintézménynél, és a Juko Bank-nál, vagyis a mai Crédit Agricole banknál. Marketing osztályvezető volt. Egy időben a Pénzelési Központban is dolgozott, mint szerb nyelvi lektor.
Ezt követően, 1997-ben munkaviszonyt létesített az Újvidéki Városi Képviselő testületben, egy évvel később pedig, átvette az Újvidéki Városi Képviselő Testület Tájékoztatási Részlege helyettes vezetőjének posztját.
Kétezer tizenkettő szeptemberétől az Újvidéki polgármester hivatal vezetője volt, majd 2016 júliusában a polgármester nemzetközi együttműködésekért és társadalmi tevékenységekért felelős helyettesévé választották.
Ez a harmadik mandátuma, mint az Újvidéki polgármester nemzetközi együttműködésekért és társadalmi tevékenységekért felelős helyetteseként eltöltött.
A Szerb Haladó Párt tagja annak megalakulása óta, és a Szerb Haladó Párt Városi Bizottsága Kulturális Tanácsának az elnöke.  
Folyékonyan beszél olaszul és angolul.
Jó sporttudó, különösen a labdarúgás és a motorsportok tartoznak érdeklődési körébe.
Felesége Dr. Gordana Tomić Petrovic, általános orvos, az „Újvidéki Egészségügyi Központ” Pirosi utcai rendelőjének a vezetője.

 

 

Újvidék délkelet-Európa egyik legfejlettebb városa, kulcsfontosságú vízi és szárazföldi közlekedési útvonalak haladnak át rajta, minek eredményeként biztonságos, egészséges és ösztönző hatású közösségé vált, kedvező feltételeket teremtve a mindennapi élethez, a munkához és a befektetésekhez.
A Vajdaság sikeres és hatékony adminisztratív központja ez a város, amely elektronikus helyi kormányzati rendszerrel rendelkezik, és ösztönzi a modern gazdaság fejlődését.
Vezető szerepet játszik az információs technológiák, az egészséges élelmiszerek és az ökológiai szektor, valamint a disztribúció és logisztika területén.
Innovációs inkubátor, modern egyetemi, kulturális, turisztikai, kiállítási és kongresszusi központja a régiónak, gazdag fesztiváli tradícióval rendelkező nemzetközi jelentőségű város.
Stabil, modern és demokratikus multinacionális közösség. Egy olyan távlatokban gazdag város, amely Európa irányába jól felismerhető kétirányú urbánus kapuval rendelkezik.
A városi tanács
Hatásköre
A Városi Tanácsot a polgármester, vagy a helyettese polgármester, illetve a Városi Tanácsnak az a tagja képviseli, akit a helyettes polgármester kinevezett.
A Városi Tanács kollektívan munkatestület, amely a hatáskörébe tartozó kérdésről dönt. Akkor határozatképes, amikor az ülésen jelen van a tagságnak több, mint a fele.
A Városi Tanács dönt tagjainak szakmai feladatköréről.
A Városi Tanács a törvények és egyéb kötelező érvényű jogszabályok végrehajtásának, valamint a feladat hatékonyabb teljesítésének érdekében munkacsoportokat hozhat létre.
A Városi Tanács bármely tagja, a munkacsoportok, a városi közigazgatási hatóság, a tanács által alakított minden testület, vagy szolgálat napirendi pontot javasolhat, amelyet a Városi Tanács napirendjére tűznek 
A polgármester saját kezdeményezésére, a munkacsoport javaslatára, vagy legalább öt Városi tanácstag javaslatára, hívhatja össze az ülést.
A polgármester javasolja a napirendet és elnököl az ülésen.
A Városi Tanács elfogadja a napirendet, megvitatja a napirendi pontokat, és a meghatározott sorrend szerint dönt.
A Városi Tanács a jelen lévő tagok többségi szavazatával dönt, ha azt a törvény vagy más jogi előírás másként nem határozza meg.
A Városi Tanács feladatköre
1, Javaslatot tesz az Alapító Okirat a költségvetés és egyéb határozatok, meg okiratok meghozatalára, amelyeket elfogadásra a Képviselő Testület elé terjeszt.
2. Határozatot hoz az ideiglenes finanszírozásról, ha a Városi Képviselő-testület nem fogadja el a költségvetést a fiskális év kezdete előtt.
3. Felügyeli a Városi Közigazgatási hatóság munkáját, és semmisnek nyilvánítja, vagy törli a
Városi Közigazgatási Hatóság által hozott döntéseket, amelyek nincsenek összhangban a vonatkozó törvénnyel, az Alapító Okirattal, vagy más általános jogi dokumentumokkal, illetve a Városi Képviselő Testület által hozott határozatokkal.
4. Másodfokú közigazgatási hatóságként dönt az állampolgárok, vállalkozások, intézmények és más szervezetek jogairól és kötelezettségeiről, amelyek Újvidék városának hatáskörébe tartoznak.
5. Gondot visel azoknak a jogoknak a megvalósításáról, amelyeket a Köztársasági ruházott a városra.
6. Kinevezi és felmenti a Városi Közigazgatás vezetőjét, illetve az egyes területekért felelős városi közigazgatási szervek vezetőit.
7. Közvetlenül végrehajtja és gondot visel a Városi Képviselő Ttestület részéről meghozott határozatok megvalósításáról.    
A Városi Tanács tagjai:
A Városi Tanácsnak a szociális védelem, a család és gyermekvédelem tárgykörében illetékes tagja
SONJA RADAKOVIĆ
Szabadság tér 1, Újvidék
Telefon: +381 21 525 850, 425 802
E-mail: sonja.radakovic@novisad.rs
Dobojban született 1989 május 17-én. Az újvidéki „Dušan Radović” Általános Iskola elvégzését követően – ahol kitűnő tanuló volt, a szablyai „Október 22.” Gimnáziumban érettségizett ugyancsak kitűnő eredménnyel.  Az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán 2016-ban diplomázott. Nem sokkal ezután, 2018/2019 tanévben felvételizett a Jogtudományi Kar Gazdasági és Igazságszolgáltatási mesterképzésre, amelyet 9,57-es átlaggal fejezett be. Mesterképzési dolgozatát a „Szerb Köztársaság jogi és intézményes kerete a fogyatékkal élő személyek támogatásának kapcsolati rendszerében” témában írta.
Kétezer tizenhárom óta dolgozott az „Elektrovojvodinában” a Szerbiai Villamossági Közvállalatnál, illetve az „Elektrodistibucija Srbije” d.o.o. Belgrád-nál.
Kétezer tizennégy óta az Újvidéki Városi Képviselő Testületének tagja. Két mandátuma alatt, 2012 és 2016 valamint 2016 és 2020 között, a legfiatalabb képviselők közé tartozott. Számos fontos funkciót látott el a Városi Képviselő Testület munkatestületeiben, többek között: a Nemi Egyenlőség Bizottságának tagja, a Fiatalok Tanácsának alelnöke, Az Emberek Különleges Szükségleteivel Foglalkozó Tanács elnöke, az Etikai Kódex Alkalmazása Tanácsának alelnöke, a Fogyatékkal Élők Tanácsának elnöke, a Jogszabályzási Bizottság alelnöke, a Képviselő Testület személyi, adminisztratív és mandátumügyi - mentelmi kérdésekkel foglalkozó bizottságának a tagja, A Fogyatékkal Élők Újvidék Városi Tanácsának elnöke, amely a december 3-i Nemzetközi Fogyatékkal Élők Napjának rendezője.
Részt vett több különböző konferencián és kerekasztal-beszélgetésen, amelyek a fogyatékkal élők és a háborús veteránok helyzetével foglalkoztak Szerbiában.
Újvidék városának nevében 2021-ben, részt vett a „Mezővárosok közötti együttműködés kialakítása mobilitási és kommunikációs szolgáltatások támogatására“ projekt megvalósításában, amelyet Újvidék városa, Belgrád városa és a Savski venaci meg a Vračari Városi Helyi Önkormányzat kiviteleztek. A projekt keretében minden említett önkormányzat számára biztosították a szükséges eszközöket, és ennek kapcsán Újvidék városának Braille-írásos nyomtatót adományoztak, amely a rászorulók használhatnak a fogyatékos személyek irodájában.
A Fogyatékkal Élők Szervezetét nyolc éven át vezette. Ez az idő alatt számos gyümölcsöző kapcsolatot teremtett a rokonszervezetekkel, a meglevőket pedig magasabb szintre emelte.     
Aktívan foglalkozik humanitárius munkával. Nagy részt vállalt annak a kirándulásnak a megszervezéséből, amelynek eredményeként a koszovói szerb gyerekeket Újvidékre utaztatták.   
Számos köszönő levelet kapott a szociális védelem és a humanitárius munka területén.
Az idegen nyelvek közül az angolt beszéli. Férjes, egy fiú édesanyja.
A Városi Tanács gazdasági kérdésekben illetékes tagja
MILORAD RADOJEVIĆ
A Városi Tanács gazdasági kérdésekben illetékes tagja
Trg slobode 1, Újvidék
Telefon: +381 21 421 110
Fax: +381 21 526 732
e-mail: milorad.radojevic@novisad.rs
Verbászon született 1976. január 6.  A helyi gimnáziumban érettségizett, majd az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán folytatta tanulmányait (Agrárgazdasági szak). 
Kétezer hat óta Az Újvidéki Regionális Gazdasági Kamarában dolgozott, először szakmai tanácsadóként a Mezőgazdasági, Marketing, Tájékoztatási és Kiállítási Központban, később pedig, 2012-től elvállalta a Kamara igazgatói tisztségét.
Részvett számos EU alapokból finanszírozott projektben.
Angol nyelvismerettel rendelkezik.
Nős, három gyermek édesapja.
A Városi Tanácsnak a Közigazgatási Jogszabályzási Vagyonkezelési, Vagyonügyleti, Városrendezési és Lakásügyi kérdésekben illetékes tagja
MILOVAN AMIDŽIĆ
A Városi Tanácsnak a Közigazgatási Jogszabályzási Vagyonkezelési, Vagyonügyleti, Városrendezési és Lakásügyi kérdésekben illetékes tagja
Trg slobode 1, Újvidék
Telefon: +381 21 525 850, 425 802
e-mail: milovan.amidzic@novisad.rs
Jajca városában született 1981. november 28.  Az általános iskolát a kátyi "Đura Jakšić" iskolában fejezte be, majd az újvidéki "Svetozar Marković" gimnáziumban folytatta tanulmányait. Az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán 2008. diplomázott, belügyi szakirányon, majd 2011-ben mesterfokozatot szerzett ugyanebben az intézményben, ahol a "Hitelszerződések célirányos felhasználása" témájában védte meg a mestermunkáját.
Az első munkahelye az "Agrokop" a.d. Újvidék cégnél volt (2008–2010), ahol önálló szakmai tanácsadóként alkalmazták. Általános és jogi ügyeket intézett. A"Fertil" d.o.o. Palánka cégnél A közügyek és a jogi szolgálatot vezetője volt. (2010 –2012).
A 2012 és 2016 közötti időszakban az Újvidéki Városi Igazgatóság Általános és Jogi Ügyekért Felelős részlegének helyettes vezetője volt. Emellett 2014 és 2015 között az újvidéki JKP "Zoohigijena és Állategészségügyi Kft." Felügyelő Bizottságának elnöki tisztjét töltötte be.
Újvidék város általános ügyosztályának vezető volt a 2016 és a 2017 közötti időszakban. Ezt követően, 2017 és 2018 között a "Stan" Kommunális Közvállalat megbízott ügyvezetője, majd 2018 és 2019 között az Újvidéki városi közlekedési vállalat megbízott ügyvezetője, 2019 és 2020 között pedig, ugyan ebben a közvállalatban igazgató volt.
A 2020 és a 2024 között Újvidék Városi Tanácsának tagjaként végzi feladatát. Hatáskörébe a közigazgatás a jogügyletek és a városrendezés témaköre tartozott. Ez a második mandátuma a testületben.
Közigazgatási szakvizsgát tett, ami feljogosítja az állami közigazgatási szerveknél való munkavégzésre.
Politikai irányultsága – Szerb Haladó Párt.
Nős, két gyermek édesapja.
A Városi Tanács közlekedési és útügyi kérdésekben illetékes tagja  
Prof. Dr. ALEKSANDAR BULAJIĆ
A Városi Tanács közlekedési és útügyi kérdésekben illetékes tagja  
Szabadság tér 1, 21 000 Újvidék, Szerbia
Telefon: +381 21 480 78 35
E-mail: aleksandar.bulajic@novisad.rs
A horvátországi Eszéken született, 1980. augusztus 13-án. Baranyában a Pélmonostori Község  Jagodnjak nevű településén nőtt fel, 1994-ben ott végezte el az általános iskolát. 
A Belgrádi Katonai Gimnáziumban és a Belgrádi Katonai Akadémia Légvédelmi szakágazatán tanult (radar szakterület – légiközlekedés irányítás). A Katonai Akadémia befejezése után, 2002 októberében, posztgraduális tanulmányokat kezdett az Újvidéki Műszaki Egyetem Közlekedési Tanszékén. Kétezer nyolc májusában sikeresen befejezte a tanulmányokat és megvédte magiszteri értekezését.
A 2011 és 2016 közötti időszakban a Műszaki Egyetem Közlekedési Tanszékén doktori disszertációjának kimunkálásán dolgozott. Ezt követően, 2016 novemberében megvédte doktori disszertációját, és megszerezte a közlekedési mérnöki tudományok doktora tudományos fokozatot.
A Szerbiai Hadsereg tisztjeként 2002 és 2015 között öt év katonai parancsnoki, majd nyolc év logisztikai és karbantartási tapasztalatot szerzett.
A 2015 óta az Újvidéki Műszaki Főiskolában a közúti közlekedési szakirányú program vezetőjeként tevékenykedett. Először oktatói, majd 2017-től szakoktatói kinevezést kapott közlekedési mérnöki tudományterületen. Több mint 50 diplomamunka, szakirányú és mesteri dolgozat mentora volt. Mint szerző vagy társszerző, több mint 60 szakmai és tudományos dolgozatot tett közzé és prezentált szakmai valamint tudományos szimpóziumokon, konferenciákon, úgy belföldön, mint külföldön. Cikkei megjelentek a vezető hazai és SCI listán szereplő folyóiratokban. Rendszerint a közlekedési balesetek megelőzéséről és a közlekedési biztonság témaköréből készültek írásai. Részt vett több helyi és nemzetközi jelentőségű közlekedésbiztonsági kutatási projektben.
Az utóbbi években aktívan részt vesz a helyi közösségek területén történő közlekedési balesetek megelőzésére, a közlekedés biztonságára, valamint a közúti közlekedés és szállítmányozás biztonságára vonatkozó témát feldolgozó nemzetközi szimpóziumok és konferenciák szervezésében, de tevékeny a nemzetközi programbizottságok munkájában is.
A"Szerb Közlekedésbiztonsági Obszervatórium" Egyesület egyik alapítója és a 202 és 2023 közötti időszakában annak elnöke is. Az egyesület egy szakmai, civil, pártsemleges és nonprofit szervezet, amely olyan egyéneket tömörít, akik elkötelezettek a közlekedésbiztonság javítása iránt. Az előző időszakban tevékenységük középpontjában a fiatal közlekedési résztvevők álltak.

Kétezer huszonhárom óta Újvidék városa közúti közlekedésbiztonsági koordinációs tanácsának az elnöke.
Kétezer huszonhárom márciusától tagja a nemzeti Szakmai Munkacsoportnak, amely megelőzéssel és oktatással, a közlekedésbiztonság javítását szorgalmazza
Két fia van.
A Városi Tanács költségvetési, pénzügyi és beruházási kérdésekben illetékes tagja
DEJAN MANDIĆ
A Városi Tanács költségvetési, pénzügyi és beruházási kérdésekben illetékes tagja
Szabadság tér 1, Újvidék
Telefon: +381 21 525863
E-mail: dejan.mandic@novisad.rs
Újvidéken született 1970. július 4.
Az általános iskola után, elvégezte a Palánkai „Május 9.” Elektrotechnikai Középiskolát, majd az Újvidéki Egyetem Szabadkai Közgazdaságtudományi Karán szerzett oklevelet.
Kétezer tizenhéttől napjainkig az Újvidék Városi Építészeti telek és Beruházási Igazgatóság vezetője. A 2015  és 2017 között i időszakban az Újvidéki Váróépítészeti Intézet Közvállalat igazgatója volt.
Korábban (2012-2015) Újvidék Városi Tanácsában a költségvetés és a pénzügyek tárgykörének felelős tagja volt.
Kettőezer négy és tizenkettő között az újvidéki „Piacok” Közvállalat pénzügyi és kereskedelmi ügyekért felelős igazgatóhelyettesének tisztségét töltötte be.
A kétezer és kétezer negyedik esztendő közötti időszakban az Újvidéki Rendőrség Közgazdasági Bűnözésellenes Osztályán operatív munkatársként dolgozott.
Angol nyelvismerettel rendelkezik.
Nős egy gyermek apja.
A Városi Tanács kommunális és felügyeleti kérdésekben illetékes tagja
DEJAN ŠIJAK
Szabadság tér 1, Újvidék
Telefon: +381 21 527 044
E-mail: dejan.sijak@novisad.rs
A Bosznia-Hercegovinai Čapljinában született 1976. augusztus 17-én, ahol az általános iskolát is elvégezte. A Gépészeti Középiskolát Újvidéken fejezte be. A Belgrádi Egyetem Üzleti és Jogtudományi Karán diplomázott, ahol mestermenedzseri címet szerzett, és az Ipari - Üzleti Menedzsment Karán ipari - üzleti közgazdászként diplomázott.
Korábban több pozíciót is betöltött. Újvidék polgármesterének helyettese (2024), a Munkaügyi, Foglalkoztatási, Hadkötelezettségi és Szociális –védelmi Minisztériuma ideiglenes helyettes államtitkára (2023-2024), a „Szerb Posta” közvállalat ügyvezető igazgatója (2023), a „Szerb Posta” közvállalat postahálózati részlegének igazgatója (2021-2023), a „Szerb Posta” közvállalat Újvidéki Fiókjának igazgatója (2019-202), az Újvidéki Városi Képviselőtestület elnökének kabinetfőnöke (2017-2019), a Városi Igazgatóság Ellenőrzési Osztályának vezetője (2017), a Városi Igazgatóság Felügyeleti Osztályának helyettes vezetője (2014-2017).
Különböző munkacsoportokban és bizottságokban is vezető tisztséget töltött be: A hiányzó szakmák jegyzékjavaslata kidolgozására létrehozott munkacsoport elnöke - (2023-2024). A Szerbiai Munkaügyi Tanács alelnöke - (2023-2024). A Szerb Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, a Szerb Köztársaság állampolgárainak Szlovéniában történő foglalkoztatásáról szóló megállapodás nyomon követésére létrehozott Nemzetközi Bizottság szerb oldalának elnöke - (2023-2024). A Munkahelyi gyakornoki törvényjavaslat kidolgozására létrehozott munkacsoport elnöke - (2023-2024). Az Önkéntességi törvény módosításairól szóló törvényjavaslat kidolgozására létrehozott munkacsoport elnöke - (2023-2024). A Polgári társadalom fejlődésének ösztönzésére szolgáló környezet kialakításáért felelős tanács helyettes tagja - (2023-2024). A Felnőttek alap- és középfokú oktatásával és nevelésével foglalkozó munkacsoportjának tagja - (2023-2024). A Szociális vállalkozások tanácsának tagja - (2023-2024). Újvidék Városa általános és közszolgáltatási tevékenységéért felelős bizottság tagja (2017), a Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma rendőrök tevékenységével kapcsolatos panaszok kezelésére létrehozott bizottságának tagja - (2014-2022), stb.
A „Cogito Újvidék” Oktatási Központ alapítója (2013 – szüneteltetés alatt). Jelentős tapasztalatot szerzett a magánszektorban több cégnél: Eurocash Újvidék, Dia-agency Újvidék, Šijak D. Ügynökség, Cpg-co Újvidék D.O.O. Techno shop Újvidék, stb.
Tiszteletbeli tagja a Nemzetközi Rendőrségi Szövetségnek (IPA). Jelentős elismerésben részesült az IPA Szerbiai Fejlesztéséhez való hozzájárulásáért. Emellett licenciával rendelkező WCRA edző-oktató, és számos szeminárium résztvevője volt az országban és a régióban. A Szerb Vöröskereszt biztonsági csapatának (1996-2002 közötti időszakban) kiemelkedő tagja volt.
Elismerést kapott a Szerb Ortodox Egyháztól, a Zahumlje-Hercegovina és Tengerparti Egyházmegyétől.
A Szerb Haladó Párt tagja annak megalakulása óta.
Középszintű angol és olasz nyelvismeretekkel rendelkezik.
Nős, két gyermek édesapja – lányát Dejanának fiát pedig Vladimirnak hívják.

A Városi Tanács oktatási kérdésekben illetékes tagja
PETAR ĐURĐEV
Szabadság tér 1, Újvidék
Telefon: +381 21 525 863, 021 525 747
E-mail: petar.djurdjev@novisad.rs
Újvidéken született 1978-ban. Az általános iskolát és a gimnáziumot szülővárosában végezte el. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészeti Karának Történelem Tanszékén diplomázott, ahol később mesterdiplomát is szerzett. Jelenleg doktori tanulmányokat folytat.
Történelem tanárként dolgozott az újvidéki „Laza Kostić“, az „Isidora Sekulić“ és a „Jovan Jovanović Zmaj“ gimnáziumokban. A tanári licencvizsgát 2009-ben tett. A könyvtárosi szakvizsgát 2010-ben, a levéltárosi szakvizsgát pedig, 2017-ben teljesítette.
Kutató-történészként elsősorban Újvidék és a Sajkásvidék helyi történelmi témáival foglalkozott. Számos levéltári kiállítás szerzője és társszerzője volt. Tudományos munkáit hazai és nemzetközi folyóiratokban és kiadványokban publikálta.
Az Újvidéki Városi Történeti Levéltár igazgatói posztját 2013- óta tölti be, emellett tagja volt a Szerb Matica Alapítvány Kézirattárának, valamint az Újvidéki Művészeti Akadémia Tanácsának.
Folyékonyan beszéli az angol nyelvet, nős, két gyermek édesapja.
A Városi Tanács ökológiai, energiahatékonysági és környezetvédelmi kérdésekben illetékes tagja
VANJA PETKOVIĆ
Szabadság tér 1, Újvidék
Telefon: +381 21 525 745, 525 934
E-mail: vanja.petkovic@novisad.rs
Zomborban született 1988. április 27-én, ahol elvégezte az „Október 22.” Általános Iskolát, valamint a „Dr. Ružica Rip” Egészségügyi Középiskolát. Az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Karának Biológiai és Ökológiai Tanszékén diplomázott. Ugyanezen a karon szerzett Környezetvédelmi elemző mesterdiplomát, majd doktori tanulmányokat kezdett, és jelenleg a környezetvédelmi doktori tudományok tanszékének hallgatója.
A „Kupakkal a mosolyig” Jótékonysági Ökológiai Szervezet alapítója és elnöke - (2012-2024). Több mint 100 projekt koordinálásában vett részt. Szerbia szerte ő irányított 25 koordinátort. Ő tartotta a kapcsolatot a gazdasági vállalatokkal, rendelvényeket, tanácskozásokat szervezett, valamint különböző egészségügyi segédeszközöket vásárolt és adományozott a rászorulóknak. 
A „Kupakkal a mosolyig” szervezet támogatási tevékenységek keretében eddig 89 speciális segédeszközt biztosított fejlődési zavarokkal élő gyermekeknek Szerbia szerte, és 1500 tonna műanyag kupakot gyűjtött össze több mint 7 ezer újrahasznosító doboz segítségével, amelyeket Szerbia egész területén helyeztek el. Emellett évente mintegy 100 környezeti nevelési műhelyt szervezett, összesen 130 ezer gyermek és fiatal számára a szerbiai óvodákban, iskolákban és egyetemeken, amelyek célja a fogyatékossággal élő személyek iránt empátia terjesztése, valamint a hulladék újrahasznosításáról és elsődleges szelektív gyűjtéséről való ismeretek bővítése. Ezenkívül több mint 90 környezeti tisztítási akciót indított különböző településeken szerte Szerbiában.
A „Környezeti Védelem és Fenntartható Fejlődés Akadémiai Központját” 2023-ban alapította meg, amelynek küldetése a fogyatékkal élő személyek foglalkoztatása, a párbeszéd ösztönzése, az oktatás és a civil szektor, a vállalkozói szféra valamint a helyi önkormányzatok szereplőinek hálózatépítése. A központ közös oktatási programokat valósít meg különböző intézményekkel.
Motivációs előadó volt számos konferencián, vitán és rendezvényen, különösen kiemelkedik előadása, amelyet Homokrévi a TEDx konferencián tartott meg.
Számos díjat és elismerést kapott, amelyek közül különösen kiemelkednek a következők: „Nemzeti Önkéntességi Díj 2019”, amelyet a USAID, a Felelős Üzleti Fórum, a Smart Collective, az Ana és Vlade Divac Alapítvány, a Trag Alapítvány, a Catalist, a Szerb Filantrópiai Fórum és a Szerb Gazdasági Kamara adományozott neki; „Változások Elindítói” (2020) díj a „Polgárok Első Hangja” kategóriában, amelyet a Belgrádi Nyitott Iskola és a USAID adományozott; „Energy Globe Award” (2022) – a fenntarthatóság globális díja a környezetvédelmi tudatosság terjesztésének kategóriában, amellyel az Osztrák Kereskedelmi  és Iparkamara tüntette ki; A Szerb gazdasági Kamara által odaítélt „Djordje Vajfert” díj a társadalmi felelősségvállaló üzleti magatartásért.
A Virtus-díjat 2021-ben megkapta meg az egyéni filantrópiáért, amelyet a „Trag” Alapítvány adományozott az Európai Unió és a Balkáni Demokrácia Alap támogatásával. A „Szerbiai Nők Vállalkozásának Támogatására” indított kezdeményezés keretében a „Szerbia 100 Sikeres Női Vállalkozója” díjat a „Szerb Posta” neki ítélte; 2022-ben önéletrajza bekerült az Oxfordi Enciklopédiába „Successful people in Serbia”.
Angolul és szlovákul beszél.
Férjes, három gyermek édesanyja.
A Községi tanács kulturális tevékenységek kérdéskörében illetékes tagja
TIJANA DELIĆ
Szabadság tér 1, Újvidék
Telefon: +381 21 421 110
Fax: +381 21 526 732
E-mail: tijana.delic@novisad.rs
Jagodinában született 1980. augusztus 19-én. Az újvidéki „Sonja Marinković” Általános Iskolában és a „Jovan Jovanović Zmaj” Gimnáziumban kiemelkedő tanulmányi eredmény ért el.  Felsőfokú képzettségről szóló oklevelet az Újvidéki Egyetem Bölcsészeti Karának Szerb Irodalom Tanszékén szerzett. A Norvég Tromsoi Egyetemen, Szociális antropológia szakon, kapott mesterdiplomát. A Norvégia kormány akadémiai ösztöndíjasa volt.
Az Újvidéki Nyílt Egyetemen elvégezte a Multikulturalizmus és a kompartisztikai szakképzést, a Kijevi és Lviv-i Egyetemek ösztöndíjasaként a Média-írástudás szakterületén folytatott ismeretszerzési tanulmányokat.
Az Ifjúsági színházban a 2012 és 2014 közötti időszakban PR munkatársként dolgozott, a 2006 -2012 közötti periódusban pedig, ő látta el a színház igazgatói posztját.
Ő volt - 2016 és 2022 között - a Steria Játékok Igazgatótanácsának elnökeke.  Az Infant Fesztivál igazgatójának tisztségét 2019-től tölti be. Kétezer tizennégytől az Újvidéki polgármester kulturális kérdésekben illetékes tanácsadója.
Számos díjat és elismerést kapott. A Szerb Matica díjazottja, a Branko-díj birtokosa és a Képviselőház tagja, valamint az „Open World” tanulmányi program ösztöndíjasa, amelyet az Amerikai Nagykövetségtől kapott.
Folyékonyan beszél angolul és németül.
Két fiú édesanyja.
A városi Tanács sport és ifjúsági kérdésekben illetékes tagja
TATJANA MEDVED
Szabadság tér 1, Újvidék
Telefon: +381 21 525 745, 525 934
E-mail: tatjana.medved@novisad.rs
Újvidéken született 1974. március 13-án. Technikus szakon elvégezte a Belgrádi Kereskedelmi Középiskolát, majd a TIMS Újvidék Sport- és Pszichológiai Karán diplomázott, ahol kézilabda sport - operatív edzői képesítést szerzett.
Egykori kiemelkedő kézilabdázó és válogatott sportoló, aki nemzeti sportdíjban részesült. Több mint 200 mérkőzést játszott a Szerb és Montenegrói, valamint a Szerb válogatottban - kapitány is volt a válogatottnak. Kétezer egyben Olaszországban bronzérmet szerzett a kézilabda világbajnokságon, és több mint 20 címet nyert hazai bajnokságokon, nemzeti kupákban, európai kupákban, azokkal a csapatokkal, amelyekben Észak-Macedóniában, Spanyolországban, Franciaországban, Dániában és Szerbiában játszott.
A játékos karrierje után is a kézilabdapályán maradt, az Európai Kézilabda Szövetség küldöttjeként tovább képviseli Szerbiát a legnagyobb európai klub- és válogatott eseményeken, mind a női, mind a férfi kézilabda versenyeken.
Kétezer huszonegytől az Újvidéki Városi Kézilabda Szövetség elnöke. 2021 és 2023 között a Vajdasági Kézilabda Szövetség Versenybizottságának elnöke és a Vajdaság Ifjúsági Kézilabda Liga igazgatója volt.
Kétezer huszonkettő és 2024 között a Szerb Köztársaság Parlamenti képviselője, és ebben az időszakban a Sportalbizottság elnöke, az Oktatási, Tudományos, Technológiai Fejlesztési és Informatikai Bizottság tagja, valamint a „Minden gyermeknek joga van egészségesen felnőni” című kísérleti projekt kezdeményezője.
Folyékonyan beszéli az angolul és a spanyolul nyelvet, egy gyermek édesanyja.
A Városi Tanács egészségügyi kérdésekben illetékes tagja
ALEKSANDRA ILIĆ
Trg slobode 1, Újvidék
Telefon: +381 21 525 745, 525 934
e-mail: aleksandra.ilic@novisad.rs
Verbászon született 1970. július 4-én. Az általános iskola után elvégezte az „Április 7.“ Egészségügyi Középiskolát, majd az Újvidéki Egyetem Orvosi Karán diplomázott - 9,60 átlageredménnyel. Belgyógyászatból 2004-ben szakavizsgázott, majd 2009-ben szívgyógyászati  sub - specialista szakvizsgát tett, amelynek során megvédte a „Restriktív kardiomiopátia – a szívultrahang szerepe a modern diagnosztikában” című dolgozatát. Kitűnő osztályzatot kapott. Akadémiai doktori tanulmányait 9,86-os átlaggal fejezte be. Doktori disszertációját „A bal kamra myocardium funkciója és a napi-éjjeli vérnyomás ritmus a terhességi hipertóniában” címmel 2015-ben védte meg.
A Vajdasági Szív és Érrendszeri Betegségek Intézetének Kardiológiai Klinikáján (IKVWB) foglalkozatták 2016-2019 között a Szív Echokardiográfia és Funkcionális Diagnosztikai Osztály vezetője volt. 2019-2023 között az IKVWB Kardiológiai Klinikájának helyettes vezetője, 2023 májusától pedig az IKVWB oktatási és tudományos kutatási tevékenységekért felelős igazgatóhelyettese.
Kétezer tizenkilenc óta docens. Az Újvidéki Orvostudományi Karon elvégezte az egészségügyi menedzsment szakképzését, az Újvidéki Műszaki Egyetem Egészségügyi Menedzsment Tanszékén pedig 2021-ben szerzett oklevelet.
Fő szakterülete a kardiológiai betegségek ultrahangos (echokardiográfia, stressz echokardiográfia és nyelvcsövön keresztüli szívultrahang diagnosztikája - különösen a terhesség alatti szív megbetegedések esetében.
Többször tartott előadásokat (szakmai közleményeket adott ki) nemzeti és nemzetközi jelentőségű rendezvényeken - meghívott előadóként. Szerzője és társszerzője külföldi és hazai könyvfejezeteknek, tudományos cikkeknek, amelyeket nemzeti, európai és nemzetközi kongresszusokon mutattak be és díjaztak, valamint nemzeti és nemzetközi szakmai folyóiratokban publikáltak. Részt vett nemzetközi és nemzeti projektekben, valamint a Vajdaság Tartományi Oktatási és Tudományos Kutatási Titkárságának projektjeiben.
Kétezer tizenhárom óta a Vajdasági Kormány Egészségügyi Titkárságának "A bal kamra funkciójának és átalakulásának, valamint a vérnyomás cirkadián ritmusának korai felismerése hipertóniás terhes nőknél" elnevezésű egészségfejlesztési programjának a koordinátora.
Kétezer huszonegy és huszonhárom között A Szerb Kardiológiai Társaság alelnöke.
Kétezer tizenkilenc és kétezer huszonegy között a Szerbiai Szív- és Érbetegségek leképező csoportjának elnöke volt.
Tagja a Szerbiai Echokardiográfiai Egyesület vezetőségének - "ECHOS", valamint az Európai Kardiológiai Társaság törzstagja; a Szerb Kardiológiai Szekció alelnöke.
Angolul és olaszul beszél.
Két lánya van, 22 és 18 évesek.